800 ezer körüli négyzetméteráron kelt el egy boroshordó Hevesben – már mindent megvesznek, mutatjuk a legdrágább ingatlant is
Országosan az átlagos eladási ár 55 millió forint, az átlagos négyzetméterár pedig 736 ezer forint volt. Budapesten ennél jóval magasabb értékek a jellemzők: egy ingatlanért átlagosan 82 millió forintot fizettek, a négyzetméterár pedig 1,2 millió forintra emelkedett.
A legmagasabb átlagos eladási ár a fővárosban volt, 82 millió forint körül. Pest vármegye következett 62 millió forintos átlaggal, majd Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegye 47–59 millió forint közötti értékekkel.
Négyzetméterárban is Budapest vezet több mint 1,2 millió forinttal, míg Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében 660–840 ezer forint közötti négyzetméterárak voltak jellemzők.
A legkedvezőbb árak a keleti és délkeleti vármegyékben fordultak elő: például Békésben vagy Borsod-Abaúj-Zemplénben jóval alacsonyabb fajlagos költséggel lehetett ingatlant vásárolni, mint a fővárosban vagy a nyugati, iparilag fejlettebb régiókban.
A panellakások országos átlagban 43,7 millió forintért keltek el, 835 ezer négyzetméterenkénti fajlagos áron.
A téglalakások ennél drágábbak voltak: átlagosan 61 millió forintért, 1 millió forintos négyzetméteráron. A családi házak átlagosan 53,1 millió forintért cseréltek gazdát, fajlagosan viszont jóval olcsóbbak voltak (501 ezer forintos négyzetméterárral), ami a nagyobb alapterület és kevésbé központi elhelyezkedés hatását mutatja.
A legdrágább és a legolcsóbb ingatlan
A legmagasabb áron értékesített ingatlan egy II. kerületi, Hűvösvölgyi úti villa volt, 999 négyzetméteres alapterülettel és kiemelt lokációval. Az eladási ár 1 milliárd 764 millió forint volt. A 2008-ban épült villa négy szinten tíz szobát és hét fürdőszobát kínált, belső uszodával, kültéri medencékkel, sport- és wellnessfunkciókkal, teniszpályával és hat férőhelyes garázzsal.
A legalacsonyabb értékű tranzakció pedig egy 25 négyzetméteres ingatlanhoz kötődött Szilvágyon, Zala vármegyében. Az adásvétel 1 millió forintos áron zárult.
A legmagasabb négyzetméterárat egy I. kerületi, Naphegy utcai lakás érte el: a 43 négyzetméteres, 2022-ben épült ingatlan 3,4 millió forintos négyzetméteráron kelt el, ami majdnem ötszöröse az országos átlagnak. A legalacsonyabb négyzetméterár egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 négyzetméteres házhoz kapcsolódott, amely 1,99 millió forintért cserélt gazdát – mindössze 19 900 forintos négyzetméteráron.
A legnagyobb alapterületű ingatlan a már említett II. kerületi villa volt közel 1000 négyzetméterrel.
A legkisebb egy Heves vármegyében, Markazon eladott 6 négyzetméteres horgásztanya, amelyet egy méretes boroshordóból alakítottak ki. Az ingatlan 4,5 millió forintért talált gazdára, ami jól mutatja, hogy a különleges, mikroméretű ingatlanok is keresettek lehetnek.
Az építés éve alapján a legrégebbi értékesített lakóingatlan Szombathelyen talált gazdára. A 34 négyzetméteres lakás 26,5 millió forintos áron cserélt tulajdonost egy olyan épületben, amely korábban városi tanácsházként, majd elemi iskolaként működött. A ház 1799-ben épült.
Vevői motivációk
Az első lakásukat vásárlók adták a tranzakciók negyedét, átlagosan 48 millió forintos költéssel és 695 ezer forint négyzetméterenkénti fajlagos áron. A befektetési célú vásárlók 22 százalékos arányt képviseltek, átlagosan 51 millió forintos költéssel és 866 ezer forintos négyzetméterenkénti fajlagos áron. A nagyobba költözők az ügyletek ötödét, a kisebbe költözők kevesebb mint tizedét tették ki. A generációk különválása, összeköltözése és a válás miatti költözés kisebb, de jól mérhető arányban jelent meg.
Az eladói oldalon a leggyakoribb ok a befektetés értékesítése volt. Az örökölt ingatlanok eladása 19 százalékot, míg a kisebbe költözés 13 százalékot tett ki.
