Mit kezd az EU a vízügyekkel?

A szeptember 25-én záruló konzultáció során figyelembe vesz olyan, a hatályos direktíva által nem érintett területeket is, mint például az ivóvíz megfizethetősége, vagy a természetes ásványvizek minősége, ez utóbbiakkal ugyanis az élelmiszer-biztonsági előírások foglalkoznak. A terítékre került, illetve kerülő kérdések egy részét a Right2Water (Jog a vízhez) nevű európai polgári kezdeményezés javasolta.

Az Európai Bizottság minden tagországa nyelvén közzétett egy kérdőívet, hogy megismerhesse az azokat kitöltő magánszemélyek, a szakértők, a szakma vállalatai, illetve hivatalos és nem hivatalos szervezetek véleményét. A kérdések egy része a válaszadók adott témákban való tájékozottságát (például az egész EU-ban hozzáférhető-e egészséges ivóvíz), vízhasználati szokásait (iszik-e csapvizet, ha igen, forralja, szűri-e) és a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos véleményét, elégedettségét firtatja. Más része azt, hogy a válaszadó szerint szükséges-e módosítani a jelenlegi uniós direktívát, és, ha igen, hogyan. Ez utóbbi kérdésekre értelemszerűen csak a direktíva ismerői tudnak érdemi választ adni. A kérdőív minden esetben felajánlja válaszlehetőségként a jelenlegi irányelv szigorítását, például a szélesebb körű, gyorsabb és újabb eszközöket is igénybe vevő tájékoztatási kötelezettség előírását, vagy a mostaninál több vízösszetevő és gyakoribb vizsgálatát. A válaszadóknak ugyanakkor módjuk van túlszabályozottnak is minősíteni a területet, és előállhatnak saját javaslatokkal is.

Magyarországon a lakosság 70 százalékához az uniós minőségi elvárásoknak megfelelő ivóvíz jut el egy 2012-es felmérés szerint. A maradék 30 százalékon belüli 23 százalék olyan vízhez fér hozzá, amelyben bór, fluorid, nitrit, arzén vagy ammónium van, az ivóvíz-minőség javító program e vizek szennyezőanyag-mentesítését célozza. A lakosság 7 százaléka olyan vizet iszik, amiben az előbbieken túl vas és mangán is lehet.

A 2001-ben indított program 836 település ivóvízellátását érinti, e településeken együtt közel 2,3 millió ember él, közel a felük a Dél-Alföldön. A program költségvetése 142,5 milliárd forint. A szükséges pénz a központi költségvetésből származhat azon 2011-es kormányhatározat szerint, amely a megvalósítás felgyorsítását írta elő. a kormány egyes, érintett beruházásokat 2012-ben a saját hatáskörébe volt, a vízellátás megoldását pedig a Belügyminisztérium feladatává tette azokon a településeken, amelyeken az említett, határérték feletti összetevők miatt nem iható a vezetékes víz.