Az előzetes hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök már alig várta, hogy véget érjen a választási szezon és hozzáláthasson az elképzelt reformok megvalósításához. A Népszabadság szerint már hétfőn egymásnak adták a kilincset a kormányfő dolgozószobájában a különböző területek államtitkárai, hogy az egész élet át tartó tanulásrólm a köznevelés-fejlesztési stratégiáról, a korai iskolaelhagyás megakadályozásáról és a szociális ellátórendszer átalakításáról beszéljenek. Utóbbinál egyértelműen a kiadások visszafogásának szándléka (is) vezeti a kabinetet: a cél, hogy minél kevesebbet költsön az állam azokra, akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon.
A szándék nem új: a kormány már tavasszal, az Európai Bizottságnak leadott konvergenciaprogramban jelezte szándékát. Igaz, a program benyújtásakor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még azt mondta, hogy a program csak egyfajta technikai kivetítésnek tekinthető, és nem feltétlenül tükrözi az új kormány szándékait, ám nemrég egy konferencián szinte ebből idézve közölte azt: 2017-re a kabinet a 45 százaléka alá kívánja szorítani a kiadások szintjét. Ez öt százalékpontos mérséklődés, amelyben jelentős szerepet kap a szociális kiadások visszafogása: jelenleg a nemzeti össztermék 14,8 százalékát fordítja az állam pénzbeni juttatásokra, amit a ciklus végéhez közeledve 13,7 százalékra kíván leszorítani – a nemzetgazdasági tárca le is írta, hogy az uniós támogatások várt mérséklődésének a kiadási szintet automatikusan csökkentő hatásán kívül itt lesz a legnagyobb a visszalépés. A vázolt mésréklődés azt jelenti: reálértékben több mint 7 százalékkal csökkennek majd három év alatt az állami ellátások - összességében.
A konvergencia program szerint a nyugdíjkiadások megőrzik a reálértéküket, míg "a családi és szociális támogatásokat alapvetően az igénybevevők számának alakulása determinálja". Ez szabad fordításban annyit jelent, hogy itt nem várható emelés, hanem az inflációnak megfelelő mértékben, folyamatosan csökkenhet az ellátások reálértéke. A tervezet a szociálpolitikai menetdíj támogatások esetében le is írja, hogy "a 2014. évi szinten rögzítésre kerülnek". Vagyis: nem jut több pénzt 2017-ig a kedvezményes bérletek támogatására az ideinél, ami egyébként tavasszal sem volt már nagy újdonság. A kormány ugyanis a 2014-es költségvetés indoklásához benyújtott hosszú távú kitekintésben is végig 104 milliárd forintot irányoz elő erre a célra. Ez annyit jelent: ha a vasút és busztársaságok vagy az üzemeltető önkormányzatok nem találnak más ellentételezést, emelniük kell a diák- és nyugdíjas bérletek árát.
De nem ez az egyetlen kedvezőtlen hír. A konvergenciaprogram szerint ugyanis a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatások, valamint a közgyógyellátási kiadások növekedése is elmarad majd a várható inflációtól.
