Jöhet a „szappanadó” és gorombán nőhet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj

„Megdöbbentünk a híren, hiszen az eddigi gyakorlattal ellenétben semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg az új adótörvény javaslatot” – mondta lapunknak Murányi István, a 40 tagú Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára azzal kapcsolatban, hogy a múlt kedden Varga Mihály által benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre bevonják a termékdíjas körbe az „egyéb vegyipari termékeket”. Így termékdíjat kellene fizetni a szappan, a sampon, a mosószer mellett valamennyi kozmetikai szer, a dezodorok és még a lakásillatosítók után is.

A két ágazat vállalatai még a reklámadó okozta sokkból sem tértek magukhoz, hiszen az új adónem megjelenése jelentős terhet jelentett a vállalatoknak, mert nem tervezett költség fedezetét kellett előteremteniük. A tagvállalatok az elmúlt években erőteljes költségcsökkentést hajtottak végre, ugyanakkor a reklámadót nem hárították tovább a fogyasztókra.

Ha megszavazza a Parlament a mostani törvénytervezetet, és tényleg bevonják a termékdíjas körbe az említett termékeket, az újabb nem tervezett költséget jelent a vállalkozásoknak – hangsúlyozta Murányi István, hozzátéve, hogy a tagvállalatok szerdán még nem tudhatták, hogy mekkora hatással lehet a tevékenységükre a termékdíj, illetve továbbra is ki tudják-e gazdálkodni annak terhét. Az azonban korántsem mellékes, hogy a fogyasztói szokások átalakultak 2008 után: a napi szükségleti cikkek esetében az olcsóbb termékek felé fordultak. A luxuscikkek fogyasztása jelentősen nem csökkent, viszont azok a teljes forgalom kevesebb mint 10 százalékát teszik ki.

„A környezetvédelmi termékdíjak tervezett módosítása a fogyasztást adóztatná meg. Ha az Országgyűlés megszavazza a tervezetet, a termékek drágulása várható, az pedig visszafogja a fogyasztás növekedését” – vélekedett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a piaci szereplők – a termelő, a feldolgozó és a kereskedő – mozgástere annyira beszűkült, hogy nem tudják lenyelni az adót, ami óhatatlanul a fogyasztói ár emelkedéséhez vezet. Ennek pedig kedvezőtlen hatása lehet az inflációra. Komoly gondot jelent, hogy több adóteher-növekedés is érinti a kereskedelmet. Az OKSZ főtitkára ide sorolta az internetadó és a környezetvédelmi termékdíj tervezett kiterjesztése mellett azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter tervezetében szerepel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapja szerint ma „a díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka.” A tervezet azonban goromba emelést helyez kilátásba, ami progresszíven sújtaná a nagyforgalmú kereskedelmi vállalkozásokat. A jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel 0,5 - 50 milliárd forint közti része után csak 0,1 százalékot kellene fizetni, de a progresszív emelkedés miatt a forgalom 150 - 200 milliárd forint közti sávja után már 3 százalékot, a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 százalékot, afölött pedig hatot kellene fizetni. Csupán ez a felügyeleti díjemelés is sokmilliárdos teher lehet a kereskedelemnek.