Kutatónők munkáját ismerték el

A hazai díj védnöke a Magyar Tudományos Akadémia, a pályázatokat olyan kutatónőktől várták, akik a magyar felsőoktatási kutatási intézményekben vagy az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. Az akadémikusokból álló zsűri döntését tegnap hozták nyilvánosságra. Három kutatónő részesült az elismerésből.

Enyedy Éva Anna a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársa. A kutatás mellett az egyetem hallgatóit is oktatja, és küldetésének érzi a tudomány szélesebb körben való népszerűsítését. A kemoterápiás szerek készítésekor nemcsak a beteg életének megmentése fontos, de az is, hogy a kezelés minél kevesebb mellékhatással járjon. Enyedy Éva Anna kutatásának célja, hogy még a laboratóriumban fényt derítsen a lehetséges mellékhatások okaira, és a betegekhez olyan gyógyszerek jussanak el, melyek nem okoznak súlyos rosszulléteket, mégis hatásosak a rákos sejtek ellen. Munkája során elsősorban a kemoterápiás szerekben lévő fémvegyületek az emberi szervezet molekuláival való kölcsönhatását vizsgálja.

Korponay­ Szabó Ilma a Debreceni Egyetem Gyermekklinika és a budapesti Heim Pál Gyermekkórház munkatársa. Bár elsősorban gyerekekkel foglalkozik, sokszor az ő eredményeik hívják fel a figyelmet más családtagok betegségére. Ma már egy gyorsteszt segítségével, pár csepp vérből kideríthető, hogy valaki hajlamos­e a lisztérzékenység néven ismert autoimmun betegségre. A coeliakia minden századik embert érint, hosszú távon a bélrendszer károsodását okozza, de felelős lehet a cukorbetegség, a csontritkulás, vagy gyerekek esetében a növekedési zavar kialakulásáért is. A betegség nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető. Korponay-Szabó Ilma jelenleg azon dolgozik, hogy feltárja az összefüggéseket a genetikai hajlam és a környezeti hatások között, amelyek a betegséget kiváltják.

A harmadik díjazott Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének munkatársa. Nemcsak a természeti értékeket és ezzel a védett fajokat ment, eredményei a vidéki közösségek számára is haszonnal járnak. A parlagon heverő szántóföldeken gyorsan megjelennek és elterjednek a gyomnövények, és veszélyeztetik a természetes ökológiai egyensúlyt. Valkó Orsolya 2003 óta dolgozik azon, hogy megismerje a növényfajok csírázásának biológiáját, a talajban található életképes magokat, és megoldást találjon a természetes állapot helyreállítására. Részt vett a Hortobágyi Nemzeti Park területén található Egyek­Pusztakócs környékének rehabilitációjában, ahol 800 hektárnyi szántóföld helyére telepítettek természetközeli gyepet, ezzel pedig egy egész tájat sikerült helyreállítani és legeltetésre alkalmassá tenni.

Bár az egyetemeken hasonló arányban végeznek a férfiak és a nők, a doktori cím megszerzésére egy nőnek csak harmadannyi esélye van, mint egy férfinak, a kutatóintézetekben végzett munkára pedig még kevesebb. Az unióban működő akadémiai pozícióknak csupán 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya pedig sehol sem éri el a 30 százalékot. A tudományos élet legnagyobb elismerését, a Nobel­díjat elnyerők között pedig mindössze 3 százalék a nők aránya.

Bár az egyetemeken hasonló arányban végeznek a férfiak és a nők, a doktori cím megszerzésére egy nőnek csak harmadannyi esélye van, mint egy férfinak, a kutatóintézetekben végzett munkára pedig még kevesebb. Az unióban működő akadémiai pozícióknak csupán 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya pedig sehol sem éri el a 30 százalékot. A tudományos élet legnagyobb elismerését, a Nobel­díjat elnyerők között pedig mindössze 3 százalék a nők aránya. -->