Mitől félnek igazán a cégek?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kockázatkezelés megfelelő alkalmazása képes értéket teremteni és értéket megőrizni a vállalat számára – ezt a véleményt képviseli az a 120 vállalatvezető, döntéshozó, aki 2013 után az idén is megosztotta véleményét az Aon “Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon” című felmérésén.
Rendesi János, az Aon ügyfélkapcsolati igazgatója kiemelte, a cégvezetők körében továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy a gazdálkodás egyik legjelentősebb sikertényezője lehet, ha az adott szervezet felsővezetői szinten és kellő elhivatottsággal felügyeli a kockázatkezelés témakörét.
A vállalkozások vezetői a cég számára legnagyobb belső kockázati tényezőnek a humán erőforrás minőségét tartják, és csak a negyedik helyen említik saját termékük, szolgáltatásuk minőségromlását. Ez utóbbinál is nagyobb kockázatot látnak a működési folyamatok, a belső kapcsolatok vagy a kommunikáció romlásában.
Nem lesz ez másként a jövőben sem, hiszen a megkérdezettek túlnyomórészt úgy vélik, hogy a jövő leselkedő veszélyei közül is a humán erőforrással kapcsolatos problémák a legfenyegetőbbek, megelőzve a stratégiai iránytévesztésből fakadó gondokat.
A hazai vállalatvezetők a külső kockázati tényezők között jelenleg a versenytársak viselkedését értékelik a legkritikusabban. Sokkal inkább tartanak ettől a kockázattól, mint a gazdaság makrofeltételeinek változásától. A jövőre vonatkozóan azonban már jelentős kockázatot látnak abban, hogy esetleg nem ismerik fel időben, illetve nem képesek rugalmasan követni a vevői igények változását.
A felmérés kapcsán Rendesi János rendkívül elgondolkodtatónak tartja, hogy a vállalatok reputációra leginkább ható kockázatok körében, a szinte „egyértelmű” tényezőt, vagyis a termékek és szolgáltatások minőségében bekövetkező változást, a vállalatvezetés minősége, a kockázattudatosság hiánya követi.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az Aon a gazdaság döntéshozói számára kíván tükröt mutatni azzal, hogy bemutatja, mennyiben befolyásolja a tudatos kockázatvállalás, vagy, ha szükséges, akkor a kockázatok elkerülésének és megszüntetésének gyakorlata a cégvezetők döntéseit és viselkedését. A kapott tükörkép jóval több, mint a jelenlegi valóság megjelenítése. A kutatásból ugyanis egyértelműen kitűnik: a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen a hazai kockázatkezelés minőségével. Ez egyben azt is jelenti, hogy az e területen való előrelépés nem csupán lehetséges, de egyben feltétlenül szükséges is a gazdaság szereplői számára.
