Nem a hivataltól, hanem a belső ellenőrzéstől félnek a cégek

OPTIMALIZÁLÁS Egy gyártócég oda megy, ahol a piac, a nyersanyag és a munkaerő van – mondta Vahl Tamás, A zsiráf nyaka című könyv szerzője a Világgazdaság „Multi cégek Magyarországon: láttak, hoztak, vittek?” című konferenciáján. Egy világszinten működő cég költségoptimalizálást hajt végre, miközben el kell döntenie, hogy hol ruház be. Ezért nehéz versenyeznünk Kínával, ahol egy ember sokkal többet termel, mint Magyarországon.

Az IKEA polcrendszere harminc éve ugyanannyiba kerül – emelte ki Vahl Tamás. Ezt csak anyagtakarékossági intézkedésekkel tudták elérni és költségoptimalizálással, ennek ellenére a funkciója ugyanaz, mint régen. A gyártást egy litván cég végzi, de Fehéroroszországban készítik a bútorokat. Egy olyan környezetben, amely nincs messze a diktatúrától, és a munkaerő jogai nincsenek feltétlenül biztosítva. Az IKEA a diktatúrát erősítve gyártat, mert csak így tud versenyképes maradni – mondta a szakértő. Vagyis a multik ott gyártanak, ahol olcsó. Az adóoptimalizálás is egy természetes dolog – vélte Vahl Tamás. Helyes, hogy az OECD fellép az adóoptimalizálás ellen, de Magyarország nem tudja ezt megtenni. Nem is helyes, hogy itt harcolunk a multik adóelkerülése ellen, mert nem is tudjuk felmérni, ezt nemzetközileg kell megoldani.

Az adóhivatalok szeretnek nemzetközi cégeket vizsgálni, ez a helyzet Magyarországon is, de a multik egy nagyon szabályozott rendszerben és környezetben dolgoznak, sokan nem is értik, hogy miért itt vizsgálódnak, hiszen sokkal komolyabbak a belső szabályok, mint a külsők. Szerinte a multicég a belső ellenőrzéstől ijed meg, nem az adóhivataloktól. Az előbbi élet-halál közdelem, mert nem arról szól, hogy mi történik Magyarországon. Ha valami miatt megbüntetik a céget egy országban, akkor valószínűleg nemzetközi szinten is baj van a vállalat működésével.

A kultúra az, ami nagyon nehezen kerülhet át a magyar cégekhez a multiktól – hívta fel a figyelmet. Az emberi erőforrás menedzsment egy kötelezettség, és szerinte elengedhetetlen a folyamatos képzés. A fizetések tekintetében is szabályozottan működnek a multik, ami nagyon komoly előnyük, szemben a magyar kisvállalatokkal, ahol a bérek alakulása bizonytalan. A magyar kormány és a multik közötti stratégia megállapodás olyan, mint amikor a szülő azt mondja a gyereknek, hogy ne menjen át a piroson, de ő maga átmegy. Ennyit ér a stratégiai megállapodás – vélte Vahl Tamás. A Nokia kiment volna az országból stratégia megállapodás ellenére is, de ha az internetadót nézzük, akkor az „keresztbever a Magyar Telekomnak”, pedig a kormány partnere. A stratégiai megállapodás „egy marketingeszköz, nem tartom ennél többre.”