Orosz–kínai megállapodások, jön a Nyugat gázvezeték

Nyitás Közel negyven együttműködési megállapodást írt alá hétfőn Dmitrij Medvegyev orosz és Li Kö-csiang kínai miniszterelnök. A dokumentumok meghatározó része pénzügyi, beruházási, energiaipari és nagysebességű vasúti partnerségek indításáról szó az Itar-TASZSZ tudósítása szerint. A kínai Hszinhua hírügynökség azt írja, hogy olyan súlyú kooperációkról van szó, amelyek nem csak az orosz és a kínai, de az egész világgazdaságát befolyásolják.

A megállapodások egyike a rubel–jüan devizapáros három évig tartó, meghosszabbítható cseréjéről szól. A swap célja a kétoldalú és a kölcsönös beruházási kedv élénkítése. Ez utóbbiak például a bányászat, a vegyipar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra építése területén indulnának. Fontos projektnek ígérkezik a Moszkva és Peking közötti, nagysebességű szállítási folyosó kiépítése is, de elsőbbséget a kínai részvétellel létesítendő, 800 kilométer hosszú Moszkva–Kazany vonal élvez. A szándéknyilatkozat szerint a projekt 25 milliárd dollárba fog kerülni.

Elmélyülnek a két ország energetikai, ezen belül kiemelten az atomipari kapcsolatai is. Emellett az évi 38 milliárd köbméter kapacitású Szibéria Ereje után jövőre megállapodás születhet egy újabb, ezúttal évi 30 milliárd köbméter kapacitású, és Nyugat nevű gázvezeték lefektetéséről. (A két cső együttes kapatása már évi 68 milliárd köbméter, miközben a Gazprom legnagyobb európai vevője, Németország évi 40 milliárd köbmétert importál.)

A Szibéria Erejéről szintén hétfőn kötötte meg a végső megállapodást az orosz Gazprom és kínai állami partnere, a CNPC. Kína beszáll a finanszírozásba is, a saját területén pedig 2015-ben indítja meg az építkezést. A CNPC-vel az orosz állami Rosznyefty is szorosabbra fűzi az együttműködését, például az oroszországi olajtermelés és a kínai olajfeldolgozás terén.

Az elmúlt hat évben évi 40 milliárd dollárról évi 90 milliárd dollárra emelkedett az orosz–kínai árucsere-forgalom.