Csokoládéból is hódít a minőségi

Az édesipar csúcsa – így fogalmaznak sokan, amikor a kézműves csokoládékról esik szó. Valójában pedig a kategória elég tág, ráadásul számos olyan luxuscsokoládé is megtalálható a piacon, amelyik nem kézműves technológiával készül. Szakmai körökben is kérdés – és egyelőre nincs még hivatalos, élelmiszerkönyves meghatározása –, hogy mit nevezhetünk kézműves csokoládénak.

A „bean to bar” technológiát, amikor a teljes előállítási folyamatot a kakaóbab pörkölésén és őrlésén át a kakaómassza készítéséig a kézműves végzi, egész Európában is csak nagyon kevesen művelik, Magyarországon pedig mindössze ketten, Szántó Tibor és a Rózsavölgyi Manufaktúra.

Az igényes kézműves gyártók feldolgozva is beszerezhetik a legkiválóbb minőségű alapanyagokat és hozzávalókat. Nem mindegy, hogy milyen pisztáciát, mogyorót, vagy milyen minőségű kakaómasszát használnak a termékekhez, és magától értetődik, hogy a kiváló alapanyagoknak az ára is magas. Ezt sokan kihasználják, hiszen napjainkban a kézművesség olyan varázsszó lett, amivel szinte bármit el lehet adni, mégpedig borsos áron. Mészáros Gábor, a chocoMe tulajdonosa azonban nem aggódik emiatt. – Hasonlóan az élelmiszeripar többi szegmenséhez, az édességek piacán is sok jó és kevésbé jó minőségű termék van, ez igaz a kézműves termékekre is. Szerencsére mindig a vásárló és a fogyasztó dönt, és azt, hogy egy kézműves termék mennyire jó minőségű, az idő és az újravásárlások száma igazolja – állítja.

Így gondolja Pelle Krisztina is, aki férjével együtt a Pelle­Molnár Kézműves Bonbon tulajdonosa, de azért ők is úgy látják, egyre több „megélhetési kézműves” bukkan fel a piacon. Ha azonban adottak a csúcsminőségű alapanyagok, akkor voltaképpen mi az, ami miatt a kézműves termék jobb a gépinél? Pelle Krisztina szerint ha minden folyamatot személyesen felügyelnek, nem történhet olyan, hogy valami ne úgy sikerüljön, ahogyan kellene, és mégis a vásárlók elé kerül. Ez a személyes odafigyelés, a folyamatok és a termékek teljes körű ismerete teszi lehetővé azt a fajta kommunikációt a vevőkkel, ami hitelesen sugallja, hogy a készítő szíve­lelke benne van a csokoládéban. Mészáros Gábor egyenesen úgy fogalmazott: „a kézművesség az a plusz, amitől a kőből szobor, az üres vászonból festmény, a csokoládéból szívhez szóló édesség lesz”.

Tévedés lenne azt gondolni, hogy Budapesten kívül nincs piaca a prémium csokoládéknak. A Pelle­Molnár Manufaktúra üzlete Tatán van, és a napokban készülnek egy újabb, tatabányai bolt megnyitására. Pelle Krisztina elmondta, hogy a vidéki városok lakói szomjazzák és nagyra értékelik, ha valamilyen különlegességhez nem csak a fővárosban lehet hozzájutni. Ismer számos olyan budapesti kézművest, akik éppen a túlkínálat miatt kénytelenek belemenni az árversenybe, és ez előbb­utóbb óhatatlanul a minőség romlásához vezet. – Mi úgy látjuk, hogy a vendégek egyre inkább hajlandóak megfizetni a prémium minőséget. Nálunk egy tábla csokoládé 1300­-1500 forintba kerül, és rendszeresen visszatérő vevőink vannak – mondja.

Az sem igaz, hogy a magyarok nem szeretnek különleges ízekkel kísérletezni, náluk például a levendulás csokoládé és a hazai fehér szarvasgombás bonbon a két legnépszerűbb termék, de újabban nagy kedvenc a pisztáciás is. A pisztácia arany áron van, de aki egyszer megkóstolja, rájön, mi a különbség a pisztáciás és a pisztácia ízű édességek között – magyarázza Pelle Krisztina.

A chocoMe, számos nemzetközi díjjal a zsebében ma már jelentős exporttevékenységet folytat, így Mészáros Gábor látja a hazai és más országbeli fogyasztók ízlése közti különbséget. Ami, mint mondja, nem számottevő, bár regionális eltérések azért akadnak. Például itthon az étcsokoládé átlagosan a teljes forgalmuk 55 százalékát adja, addig a skandináv országokba exportált termékeik 80 százaléka étcsokoládé. Itthon egyébként a piros gyümölcsös csokoládéik és a különleges eljárással készült, sós karamellás és pekándiós bonbonjaik a legnépszerűbbek.

Web 0.0?

A csokoládé olyasmi, amit az emberek szívesen vesznek kézbe és nézegetnek mielőtt a vásárlási döntést meghozzák. Erre utal, hogy mindkét megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy webáruházas értékesítésük nem jelentős. A jóval nagyobb chocoMe eladásainak 90 százaléka viszonteladóknál valósul meg, és csak 10 százalék a webáruházon keresztül, míg a Pelle­Molnár manufaktúra esetében a webáruházban alig van megrendelés, ők a saját boltjukban értékesítik a legtöbb terméküket.