Oeconomus: egységes adókulcs dinamikus növekedés – progresszív szja gyenge foglalkoztatás, kevés megtakarítás
Magyarországon 2011-ben vezették be az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert, amely jelentős egyszerűsítést és a munkára rakódó adóterhek csökkentését hozta - állapítja meg az Oeconomus. Ez jelentősen ösztönözte a munkavállalási hajlandóságot, melynek hatására a foglalkoztatás 2010 és 2024 között 20 százalékkal nőtt, és a foglalkoztatási ráta az EU élmezőnyében van.
A rendszer csökkentette az adóelkerülést és a szürkefoglalkoztatást, miközben a gazdaság versenyképessége is javult.
A többkulcsos rendszerhez képest az egykulcsos adó a munkaerőpiacon motiválóbb környezetet teremtett, ami hozzájárult a GDP dinamikus növekedéséhez.
2016-óta 15 százalékos az szja kulcsa, ami mellett célzott szja-kedvezményeket, illetve szja-mentességet kaphatnak bizonyos csoportok
például a 25 év alatti munkavállalók, négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák, mely utóbbit a kormány októbertől fokozatosan kiterjeszti a három- és kétgyermekes anyukákra is, családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye.
Jó a munkaerőpiacnak is
Az Oeconomus elemzése szerint a korábbi többkulcsos rendszerhez képest az egykulcsos rendszer csökkentette a munkavégzés adóterheit, így munkavállalásra ösztönzött. Magyarországon az egykulcsos adórendszer bevezetését követően – egyéb munkát ösztönző állami programok hatására is (pl. közmunkaprogram, Munkahelyvédelmi Akcióterv) – nőtt a munkavállalási hajlandóság, egyre többen léptek ki az inaktív státuszból és kezdtek el dolgozni.
A KSH adatai szerint 2010-2024 között 20 százalékkal, több mint 800 ezer fővel nőtt a 15-74 éves népesség foglalkoztatottsága.
A magasabb foglalkoztatás (a bérek folyamatos növekedésével kiegészülve) a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét is növelte, mely serkentette a fogyasztást, így a gazdaság növekedését is.
Az MNB 2019-es számításai szerint az egykulcsos szja-rendszer bevezetésekor 433 milliárd forinttal csökkentette az szja-adóbevételeket, 2017-re azonban ez a negatív hatás már szinte teljesen eltűnt a foglalkoztatás és a fogyasztás növekedése (és ennek következtében a növekvő jövedelmi adó és forgalmi adó bevételek) révén.
Többkulcsos szja: szürkegazdaság erősödése és agyelszívás
A 2010 előtti többsávos adóztatási rendszerben az átlagbér körül (és afölött) különösen magas volt a marginális adókulcs, ami visszafogta a munkakínálatot és ösztönzött a szürkefoglalkoztatásra (kisebb bérre bejelentve), mely a GDP-re is negatívan hatott.
A 2000-es évek elején, olyan is előfordult, hogy a legmagasabb szja-kulcs 44–48 százalék volt, az EU-tagállamok közül Magyarországon volt a második legmagasabb az egy főre jutó átlagos adóteher: a bruttó bérköltség 53 százaléka.
A foglalkoztatás szempontjából az elvándorlásra is érdemes gondolni.
Ha a többkulcsos rendszer túl magas terheket ró a magasabb jövedelmű munkavállalókra, előfordulhat, hogy olyan országot választanak, ahol kisebb az adókulcs, emelkedik a kivándorlás, nő az agyelszívás.
Egy 2020-as tanulmány szerint a személyi jövedelemadók és vagyonadók mértéke befolyásolhatja a kiemelten magas jövedelműek és vagyonosok nemzetközi és országon belüli mobilitását.
Mivel a tőke nagyon mobil, szigorú adórendszerek esetében csökkenhet a beruházási kedv, tőke- vagy vagyonkivonást is eredményezhet. Ez különösen igaz lehet a magasabb jövedelműekre, hiszen ezek a rétegek jellemzően magas megtakarítási aránnyal rendelkeznek. Több európai országban (pl. Németország, Ausztria, Egyesült Királyság) megszüntették a vagyonadót, mert a gazdasági, adminisztratív és nemzetközi versenyképességi hátrányok meghaladták a várt előnyöket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.