Minden az autógyárakon múlik

Nem csak az autógyárak nyári leállása okozta az ipar lassulását, hiszen szeptemberben is csak 5,2 százalékkal nőtt a termelés az előző év azonos időszakéhoz képest a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján. Ezért a tavaszi és nyári hónapok tíz százalék körüli dinamikája valószínűleg nem fog visszatérni a következő hónapokban sem: egyre inkább úgy tűnik, hogy tartós tényezők állnak a visszafogottabb növekedés mögött. Lassuló trend kezd kialakulni az iparban, amit döntően az alacsonyabb európai növekedés okoz, de az orosz–ukrán konfliktus hatásaitól sem függetleníthetjük magunkat – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Az orosz embargó miatt már augusztusban visszaesett az élelmiszeripar, ennek pedig hosszantartó hatásai lehetnek.

Nyers adatok alapján 7,6 százalékkal nőtt a termelés szeptemberben az augusztusi 0,5 után. Az autógyárak termelésének növekedése miatt újra lendületet vett az ipar – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mikó Ildikó, a KSH statisztikusa. Továbbra is az export húzza az ipar növekedését, a belföldi értékesítés csak kissé járult hozzá a bővüléshez. Mikó Ildikó elárulta, hogy a híradástechnikai berendezések gyártása továbbra is mélyrepülésben van, az elektronikai cikkek gyártása azonban növekszik.

Az autógyártás mellett más nagy súlyú ágazatok teljesítménye is kiábrándító volt augusztusban, és részben ez a magyarázata annak, hogy miért nem tért vissza a két számjegyű növekedéshez az ipari termelés – emelte ki Kondrát Zsolt. Az MKB Bank közgazdásza szerint a német üzleti hangulatot és megrendelések közelmúltbeli romlását figyelembe véve az ipari termelés fokozatos lassulására számíthatunk a következő negyedévekben.

Az autóipar dinamikusan növekedett az elmúlt években, és a részaránya mostanra a feldolgozóipari termelés egynegyedét érte el. Ez okozza azt, hogy a járműgyártás ingadozása a teljes ipari termelést befolyásolja. Mindez azt is mutatja, hogy az autógyártáson – illetve az autóexporton – kívül más húzóerő nincs is a termelésben, a többi iparág csak visszafogottan tud hozzájárulni a növekedéshez.

Az ipari termelés alakulása a harmadik negyedévben nagy ingadozást mutatott, de így is érdemben hozzájárulhatott a bruttó hazai termék növekedéséhez. Az ipar 0,8–1 százalékponttal növelhette a GDP-t a harmadik negyedévben – mondta Németh Dávid. A második negyedévben még közel kétszer ekkora mértékben, 1,6 százalékponttal emelte a GDP-t az ipar. Kondrát Zsolt kiemelte: az Audi bevezette a harmadik műszakot, a Suzuki viszont egyműszakos termelésre állt vissza szeptemberben, ami várhatóan az év hátralevő részében is így marad.

Németh Dávid szerint a március és június közötti 3,9 százalékos gazdasági növekedés nem ismétlődhet meg. A fogyasztás élénkülése ugyan ellensúlyozhatja az ipar lassulását, de nem számíthatunk 3 százaléknál nagyobb GDP-bővülésre. A következő hónapokban 6–8 százalékkal növekedhet a termelés, miután új, jelentős kapacitásbővítések hiányában nem tud ellnél nagyobb lendületet venni az ipar.

Az év egészében a harmadik negyedév végéig 8,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, és további lassulás várható. A volatilitás növekedésére azonban számítani lehet, ahogyan az autógyárak részesedése tovább növekszik az iparban.

Nem sok jót ígér a német adat

Szeptemberben a vártnál jóval kevésbé emelkedtek a német gyáripari megrendelések, visszaigazolva az elmúlt hetekben sorra lerontott GDP-növekedési előrejelzéseket. A gazdasági minisztérium adatai szerint csak 0,8 százalékkal több megrendelés futott be, mint a 4,2 százalékos hanyatlást mutató augusztusban. (A Bloomberg konszenzusa 2,3 százalékos bővülést jelzett.) Külföldről 3,7 százalékkal több megrendelés érkezett, míg a belföldiek 2,8 százalékkal csökkentek. A német GDP 0,2 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, a kormány októberben a tavasszal jelzett 1,8 százalékról 1,3 százalékra módosította 2014-es prognózisát. Sz. M.