Olcsóbb lesz a zene
Eddig a vendéglátósok és szállodák sokallták a zenei jogdíjakat, jövőre viszont a zenészek háborodhatnak fel, ugyanis átlagosan 19,5 százalékkal csökkennének a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak 2015-ben. Az Artisjus legalábbis ezt kérte a díjszabástervezetében, a végső döntést az igazságügyi tárca hozza meg decemberben
A szerzői jogvédő egyesület díjcsökkentési javaslatának oka, hogy az elmúlt években 6 százalékkal csökkent a zenét használó üzletek száma: 2010-ben még közel 42 ezer üzletben szólt a zene, 2013-ban ez a szám 39 ezerre csökkent. A gépzenéből – azaz a szórakozóhelyeken, éttermekben, szállodákban, üzletekben megszólaló zenéből – származó összeg a szerzőknek járó kifizetések mintegy 38 százalékát teszi ki.
„A fő cél, hogy a bevezetés utáni második évben, vagyis 2016-ban már egyenesbe jöjjenek a zenészek is. Most azonban a legfontosabb, hogy a jogdíjat fizető üzletek száma gyarapodjon” – fogalmazott Tóth Péter Benjamin egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az Artisjus kommunikációs igazgatója hozzátette: a zeneszolgáltatás-lemondások 60 százaléka abból fakad, hogy az üzlet bezár, 40 százalékban viszont csak így szeretnének spórolni a vállalkozások a fennmaradás érdekében. Az új tervezet a díjkalkuláció során a település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik a közigazgatási alapú besorolás, illetve a nyitvatartási idő súlya is csökken. Abban reménykednek, hogy a díjcsökkentés következtében 2015-ben több vendéglátóhely dönt a nyilvános zenefelhasználás mellett, ez pedig közép- vagy hosszabb távon képes lehet kompenzálni a díjcsökkentés hatását. A 13 ezer hazai szerzőt képviselő Artisjus teljes jogdíjbevétele 2013-ban 13,3 milliárd forint volt, ebből nyilvános előadási (élőzene és gépzene egyaránt) szerzői jogdíj 4,2 milliárd forint volt. A tegnapi sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy ez utóbbi idén 3-4 százalékkal, mintegy 150 millió forinttal növekedhet.
Tóth Péter Benjamin azt is megígérte a vendéglátósoknak, hogy egyszerűbbé teszik a tarifarendszert, ami jelenleg meglehetően bonyolult. Jelenleg egy megyeszékhelyen működő, 22 óráig nyitva tartó étterem napi 469 forint jogdíjat köteles fizetni, ez havonta 14 ezer forint, de ha 50 főt meghaladja a befogadóképesség, akkor 10 százalékkal növekszik a díjmérték. Egy kis fővárosi fodrászatnak pedig elvileg havi 2800 forintot kellene fizetnie. A díjcsökkenés a szállodai szobákban szóló zenét nem érinti, mivel tavaly két évre rögzítették csillagkategóriánként az országos szobakihasználtságon alapuló tarifákat. Tudni kell, hogy a szállodák 40-50 százaléka jelenleg nem rendelkezik a Magyarországon érvényes kategória (Hotelstars) szerinti minősítéssel. „A csökkenés oka könnyedén belátható, hiszen 2008 után 18 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. Megfelelő adózási háttér mellett 2017-től normalizálódhat az érintett vállakozások gazdálkodása” – fogalmazott Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke.
Idén júniusban mintegy 8 ezer szerző és jogutód kapott honoráriumot a 2013-ban a magánmásolásért beszedett 1,1 milliárd forintból. Emellett 2014-től a díj negyede kötelezően a Nemzeti Kulturális Alapba vándorol. Mostanában gyakran változik a tarifarendszer, hiszen januárban jelentősen csökkent a zenék és filmek másolására leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top-boxok jogdíja: előbbi 30, utóbbi 20 százalékkal. Viszont a táblagépekre is fizetni kell a jogdíjat, ami 16 gigabájtig 3360 forint volt idén.
Drágább az ital, ha szól a zene
Már több együttműködési megállapodást kötött háttérzene-szolgáltató cégekkel az Artisjus, és kedvezményekkel is ösztönzi, hogy egyre több üzletben szóljon zene. Így az üzlet tulajdonosa a szolgáltatón keresztül a jogdíjfizetést is el tudja intézni. Egy tavalyi felmérés szerint a hazai vendéglátó üzletekben a zeneszolgáltatás 13 százalékkal magasabb italárakat eredményez, mint a zene nélküli helyeken. A magyarok 3 százalékát kifejezetten zavarja, ha egy boltban zene szól.
