Szupervasúttal kötnék össze Ferihegyet Európával: két óra alatt lehetne Bécsben, óriási fejlesztések készülnek a reptéren
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb fontos lépés történt Ferihegy hosszú távú fejlesztésében: két nagyszabású közbeszerzés is elindult, amelyek nemcsak a terminálok és a közlekedési infrastruktúra bővítését készítik elő, hanem egy olyan jövőbeli közlekedési rendszer alapjait is megteremthetik, amelybe a Budapest–Bécs–Pozsony–Prága–Varsó nagysebességű vasút is bekapcsolódhat. A korábbi megvalósíthatósági tanulmány szerint az új vasúti hálózat egyik stratégiai célja éppen az volt, hogy a budapesti repülőtér közvetlen kapcsolatot kapjon a nagysebességű vasúttal.
A Budapest Airport 48 hónapra szóló tervezési keretmegállapodást kötött, amely az épületek fejlesztésére és a teljes repülőtéri infrastruktúra átalakítására egyaránt kiterjed. A keretmegállapodás alapján évente több fejlesztési projekt indulhat, amelyek a koncepciótervektől egészen a kivitelezési dokumentációig terjednek.
A tervek szerint akár 6700–7000 négyzetméteres vagy ennél is nagyobb épületfejlesztések, terminálrekonstrukciók és új létesítmények előkészítése is megkezdődhet.
A fejlesztések nemcsak az épületeket érintik. A repülőtér teljes közmű- és közlekedési hálózatának kapacitásbővítésére is készülnek – írja a Magyar Építők oldala.
A Liszt Ferenc repülőtéren jelenleg több mint 20 kilométer ivóvíz- és szennyvízhálózat, valamint több mint 100 kilométer elektromos közmű működik, amelyek jelentős részét korszerűsíthetik. Emellett bővülhetnek a parkolók, fejleszthetik a belső úthálózatot, valamint a repülőtéri kiszolgáló infrastruktúrát is.
Közben már kivitelezőt is keresnek a repülőtérhez vezető út teljes átépítésére. A beruházás részeként 53 ezer négyzetméternyi új úthálózat épülhet, új felüljáró készül, átalakul a teljes közműrendszer, valamint egy új, mintegy ezer férőhelyes parkoló is létesül.
A szupervasút egyik legfontosabb állomása lehetne a reptér
A mostani fejlesztések jelentőségét az adja, hogy jól illeszkednek ahhoz a nagysebességű vasúti koncepcióhoz, amelyet korábban a visegrádi országok közösen dolgoztak ki. A Budapest–Pozsony–Bécs–Prága–Varsó nagysebességű vasút megvalósíthatósági tanulmánya szerint a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bekapcsolása kiemelt cél volt.
Az új, 250–320 kilométer/órás sebességre tervezett vasútvonal nemcsak a nemzetközi utazásokat gyorsítaná fel, hanem közvetlen kapcsolatot teremtene a repülőtér és Közép-Európa legfontosabb városai között.
A tervek alapján Budapestről Bécs két órán belül, Pozsony mintegy 90 perc alatt lenne elérhető, míg Prágába körülbelül három és fél óra, Varsóba pedig öt és fél óra alatt érkezhetnének meg az utasok. Egy ilyen kapcsolat a repülőtér szerepét is alapvetően megváltoztatná: a légikikötő nem csupán Budapestet, hanem gyakorlatilag az egész közép-európai régiót szolgálhatná ki gyors vasúti összeköttetéssel.
A korábbi tanulmány arra is kitért, hogy a nagysebességű pályára nemcsak a nemzetközi járatok, hanem a Dunántúl több távolsági InterCity-vonata is felhajthatna, így a Balaton, Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém vagy Zalaegerszeg irányából érkező utasok is lényegesen gyorsabban juthatnának el a repülőtérre.
Már most is jelentős fejlesztések zajlanak a Liszt Ferenc repülőtéren
A Budapest Airport közben a nyári csúcsforgalom előtt több beruházást is befejezett. Megnyílt az új, kétezer férőhelyes Relax Parkoló, amely közel ötven elektromos autótöltővel várja az utasokat, miközben a 2A Terminálon hét új, hibrid check-in pulttal bővült az utasfelvételi kapacitás.
Átalakították a biztonsági ellenőrzés területét is: új beszállókártya-leolvasó kapukat és nyolc korszerűbb utasbiztonsági csatornát alakítottak ki, amelyek gyorsabb áthaladást tesznek lehetővé.
A nyári hónapokra bővítik a SkyCourt hűtési rendszerét is, hogy a legmelegebb napokon is megfelelő komfortot biztosítsanak.
A háttérben szintén jelentős beruházások zajlanak. Megújult a repülőtér tűzivíz-rendszere, korszerűsítették a több mint negyvenéves szivattyúkat, valamint felújították a G jelű gurulóutat is több mint 17 ezer négyzetméteren. Ezek a fejlesztések ugyan kevésbé látványosak az utasok számára, hosszú távon azonban a repülőtér biztonságos és nagyobb kapacitású működésének alapját jelentik.
A nagysebességű vasút miatt a reptér szerepe is megváltozhat
A repülőtér fejlesztése azért is különösen fontos, mert újra napirendre került a Magyarországot érintő nagysebességű vasút terve. A 2021-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány a Budapest–Bécs–Pozsony–Prága–Varsó tengelyen vizsgált egy 250–320 kilométer/órás sebességre tervezett vasúti folyosót.
A koncepció szerint Budapestről Bécs két órán belül, Pozsony 90 percen belül, Prága nagyjából három és fél óra alatt lenne elérhető, ami több irányban már a repüléssel is versenyképes menetidőt jelentene. A terv egyik fontos eleme, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret is bekapcsolnák a hálózatba, így a Dunántúl nagyvárosai és a közép-európai fővárosok gyors vasúti kapcsolatot kaphatnának a budapesti légikikötővel. Ez nemcsak a reptér utasforgalmát és regionális szerepét növelhetné, hanem a meglévő vasútvonalakon is kapacitást szabadíthatna fel az elővárosi, belföldi és tehervasúti közlekedés számára.
