Kéknyelv: jöhet a vakcinázás?
Az ország nagy részében vesztegzárra vannak ítélve a húsmarha-, a juh- és kecsketartók, miután a betegség terjedése miatt tilos az élőállat-szállítás. Nehezíti a helyzetet, hogy a kitörési pontok 150 kilométeres sugarú körében megfigyelési körzetet jelölnek ki, ezért ma már az ország északnyugati és északkeleti csücskét leszámítva mindenhol probléma a kéknyelv, akkor is, ha az állatok egészségesek. A szúnyogok által terjesztett vírus kizárólag a kérődző állatok – szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők – fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan. A vágás és a hús kiszállítása megengedett, ez ugyanis nem fertőz, az élőállat-eladás és az export befagyása azonban máris jelentős károkat okozott.
Információink szerint az oltásról szóló támogatási rendelet módosítását már elkezdte előkészíteni a Földművelésügyi Minisztérium, ám egyelőre nincs döntés arról, hogy a haszonállatok mekkora körét érintené a vakcinázás. Így arról sem lehet pontos összeget megadni, mennyibe kerülne az oltás. Lapunk úgy tudja, hogy a szaktárcánál egyelőre félmilliárd forinttal terveznek, ám ez az összeg később jelentősen nőhet, ha az egész országra és minden fajra kiterjesztenék az oltási programot.
Nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg nincs Európában megvásárolható vakcina, legalábbis ilyen mennyiségben nem áll rendelkezésre. A termék legyártása időt vesz igénybe, igaz, a téli fagyok beálltával időt nyernek az állattartók, ugyanis december 3-a óta a kórt terjesztő törpeszúnyog kifagyott.
