Nem az internet teszi veszteségessé a hagyományos médiát

A digitális zenevásárlásra fordított összeg jövőre meghaladhatja a hagyományos adathordozók vásárlásait – idézi a PwC előrejelzését a European Digital Media Association (EDiMa) tanulmánya, amely szerint az idei évben az európai digitális zenepiac 13,3 százalékot bővült. A digitális szektor óriásvállalatait tömörítő – többek között az Amazont, a Facebookot és a Google-t is képviselő – érdekvédelmi csoport azt is kiemeli, hogy az internetes videószolgáltatás-előfizetések számának növekedése 2012-ben egy év alatt meghaladta háromszáz százalékot. Az applikációk újnak számító piaca a 2009-es nulláról 2013-ra 17,5 milliárd eurós szektorrá nőtte ki magát. Az EDiMA szerint a számok egyértelműen alátámasztják, hogy a kreatív (film/tv/zene) ágazatban a bevételek a digitális terjeszkedés hatására nőnek – 2001 és 2011 között a szövetség szerint kizárólag az internetgazdaságnak köszönhette 30 milliárd eurós piacbővülését a zene- film- és televíziós ipar.

A szervezet az adatokkal arra a közkeletű nézetet cáfolja, hogy az interneten található tartalmak térnyerése veszteségessé teszi a hagyományos médiát. Az EDiMA emellett állítja, hogy a kreatív piac sokfélesége a digitális terjeszkedésnek köszönhetően egyre bővül. Erre lehet példa, hogy 1995 és 2011 között 80 százalékkal emelkedett az Európában kiadott könyvek száma. Szintén a sokféleség növekedését igazolja, hogy míg 1999-ben hatszáz előadó képviseltette magát a Billboard top kétszázas listáján, addig ez a szám 2010-ben ezerre emelkedett.

A fogyasztók nem csak többféle tartalmat érnek el, de többet is fizetnek értük: 2001 óta negyedével emelkedett a kreatív szektorban elköltött összeg, az egy órányi médiafogyasztásra eső iparági bevétel szintén emelkedett az EU tagállamokban. A digitális zeneletöltésből befolyó bevételek lassan, de emelkednek: világszerte a 2012-ben mért 20 millióról 28 millióra nőtt az internetes zene előfizetések száma. Az EDiMA becslése szerint a streaming zeneszolgáltatók ma körülbelül 1 milliárd dolláros jogdíjbevételt termelnek a zenestúdióknak.

Az EDiMA adatai szerint a digitális letöltésekből származó bevételek 66 százalékát kapják meg az előadók és a stúdiók, míg a CD-k értékesítése után mindössze 32 százalék áramlott vissza az iparba. A Deezer tavaly regisztrálta az ötmilliomodik felhasználóját, a YouTube pedig több mint egymilliárd dollárnyi jogdíjat utalt át a kiadóknak.

És miközben a hagyományos zeneletöltést fokozatosan háttérbe szorítja a streaming szolgáltatás, a Deezer, a Tidal és a Spotify azon dolgozik, hogy talán az utolsó, „internetes” zenével kapcsolatos kifogást, a minőségi kompromisszumot is semmissé tegye. A zeneipar évtizedek óta igyekszik hasznot húzni abból, hogy katalógusait magas minőségben is elérhetővé teszi, de a stratégia eddig nem hozott áttörést. Az Amazon, és az iTunes sem kínál veszteségmentes formátumú zenéket, az Európából hódítani induló streaming szolgáltatók azonban igen. A Deezer, a Tidal és az Aspiro már megkezdte a csúcsminőségű zenék forgalmazását és ebben szövetségesre is talált az olyan digitális Hi-Fi berendezéseket gyártó cégekben, mint a Sonos vagy a Bluesound.