Magyar atom: nullás műszaki zavarok

A múlt évben csökkent a hazai nukleáris létesítményekben tapasztalt üzemzavarok száma az előző évihez képest. A szám jó a biztonságosság jó mutatója, a nagysága pedig részben az ellenőrző hatóság, részben az engedélyes tevékenységét minősíti. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója a hivatal tegnapi tájékoztatója elmondta, hogy 2015-ös események nullás besorolást kaptak az atombiztonsági eseményeket súlyosság szerint értékelő nemzetközi, hétfokozatú INES skálán.

Az utolsó INES I-es esemény 2012-ben történt az országban, vészleállítás pedig évek óta nem volt a paksi atomerőműben. A kiégett fűtőelemek hűtőrendszerében történt 2013-as szivárgás (amelyről annak idején egyedül a Világgazdaság számolt be) azért nem minősült nukleáris biztonság szempontjából értékelendő, így jelentésköteles zavarnak sem, mert nukleáris biztonságot nem befolyásoló berendezésben jelentkezett. Műszaki szempontból persze problémát jelentett, ma is foglalkozik vele a hivatal és az atomerőmű.

„A múlt évi, nullás eseményekre példa egy szivattyú téves automatikus jelre történt indítása, vagy az, hogy szelep megakadt, mozgás közben” – válaszolt a Világgazdaságnak Hullán Szabolcs, a hivatal főigazgató-helyettese. Ezek azért voltak jelentéskötelesek, mert olyan berendezésekben történtek, amelyek meghibásodása biztonsági kockázattal jár.

A múlt év júliusától az OAH felügyeli a radioaktív hulladéktárolók működését is. A Bátaapátiban és a Püspökszilágyon működő is kis- és közepes radioaktivitású hulladékok tárolására alkalmas. A kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján az OAH köteles háromévente jelentést készíteni. Ezt tavaly már az ötödik alkalommal állította össze. Az ezzel kapcsolatos felülvizsgálati konferencia májusban lesz, emellett az idén sor kerül számos más, nukleáris tárgyú eseményre is. Így az OAH múlt évi meghívására májusban két hétre Magyarországra érkezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) több mint 20 fős küldöttsége. A szakemberek azt fogják megvizsgálni 12 különböző területen, hogy a hivatal és más érintett szervek hogyan ellenőrzik és felügyelik a hazai atomenergia ipari működésének biztonságosságát. Erre készülve a hivatal már elkészített egy önértékelést.

Tavaly az OAH négy közmeghallgatást is szervezett paksi bővítéssel és a radioaktív sugárzó anyagok tárolásával kapcsolatban. Ennek előzményeként (és tájékoztatási kötelezettsége érdekében) korábban maga kezdeményezte a kötelező meghallgatással kapcsolatos jogszabály-módosítást. Szintén több éve indított tájékoztató sorozatát az atomenergia hasznosításáról és a vele kapcsolatos kockázatokról, ettől az évtől pedig közzéteszi a paksi egységek napi működését és a környezetükben mért radioaktív sugárzás nagyságát.

Az OAH várhatóan az idén adja ki a két új paksi blokk építéséhez szükséges telephelyengedélyt, de a beruházónak mellette más – például a környezetvédelmi – hatóságok engedélyét is meg kell szereznie.

Terítéken az üzemidő-hosszabbítás

A paksi atomerőmű 1982–87 között átadott egységeit 30 évnyi működésre tervezték, de folyamatos fejlesztésekkel és átalakításokkal ennél hosszabb idejű üzemeltetésre váltak, illetve válnak alkalmassá. Az 1. blokk már megkapta az üzemidő-hosszabbítási engedélyt az OAH-tól, amely már a 2. blokk esetében is előírt bizonyos felújításokat. Ez év őszéig a 3. blokk engedélykérelmét várja, jövőre pedig a 4-esét. A 400 megawattos blokkok kapacitását időközben 500 megawattra növelték. Hatékonyságuk tovább nőhet a fűtőelem-átrakások közötti idő tervezett növelése révén.