Újra parkettre lépne a Wizz

A Wizz Air Holding tegnap megint bejelentette, hogy az első negyedévben szándékában áll bevezetni a részvényeit a londoni tőzsdére. A magyar gyökerű fapados légitársaság mintegy 46 milliárd forint (150 millió euró) bevételt remél a kibocsátástól. Tavaly májusban már hasonló szituációban volt a cég, de akkor a befektetői környezet romlása miatt felfüggesztették az akciót. Váradi József vezérigazgató szerint mára stabilabb és kiegyensúlyozottabb lett a szektor, ezért látták újra alkalmasnak az időpontot. Úgy látják, hogy igazából még jól is jártak a közel egy éves halasztással, mert 2014-ben túlteljesített a cég, javult a likviditásuk. A tőkeigényük is kisebb lett, hiszen tavaly még 200 millió euróval terveztek. „Új távlatok nyílnak meg előttünk. Könnyebb lesz tőkéhez jutni, a pénzügyi stabilitásunk erősödik és a hitelképességük is javul. De nem akarjuk feltétlenül elkölteni a befolyó tőkét. Minden fapados légitársaság korábban és gyengébb számokkal lépett tőzsdére” – fogalmazott a vezérigazgató a tegnapi videokonferencián. A részvények 20 százalékát tervezik majd piacra vinni. A londoni bevezetést Váradi József azzal indokolta, hogy az a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, amely jelentős hozzáférést biztosít a tőkéhez. A budapesti fel sem merült. Lapunk kérdésre elmondta: a jegyzési könyveket a Barclays, a Citigroup és a JPMorgan pénzintézetek vezetik, a kibocsátás főszervezőjeként pedig a Nomura működik közre. Lesz másodlagos kibocsátás is, a megmaradó magyar hányadról pedig még korai beszélni. „Minden olajár mellett jól tudunk teljesíteni” – szögezte le.

Éves bevételük már meghaladja az 1 milliárd eurót és a működési profit is 38 százalékkal növekedett. Tavaly 15,8 millió utast szállítottak, amely 17 százalékos utasszám-növekedést jelent. Bevételeiknek 91 százaléka az Európai Unióból származik, de a keleti terjeszkedés lehetőségeit is folyamatosan vizsgálják. Jelenleg húsz bázisuk van (legutóbb Kassán telepedtek le, budapesti flottájuk pedig 9 gépes), de 38 országban már 360 útvonalon repülnek. Éppen tegnap jelentették be azt is, hogy a Göteborg City repülőtér tartós bezárása miatt véglegesen a közeli Göteborg Landvetter repülőtérre költöznek, ahonnan Belgrádba, Budapestre, Gdanskba, Szkopjéba, Tuzlába és Varsóba van járat.

A Wizz Air flottája jelenleg 54 Airbus A320 típusú repülőgépből áll, de fokozatosan nagyobbra, A321-re váltanak. Mivel ez plusz ötven ülést jelent (180 helyett 230 szék), ezért csökken az egy székre jutó költség. Úgy kalkulálnak, hogy a régióban még sokáig növekedhet az egy lakosra jutó utazások száma, jók a növekedési kilátások, amiből a régióra jellemző alacsony jövedelmek miatt az olcsó fapados légitársaságok sokkal jobban profitálhatnak a gyengélkedő hagyományos légicégeknél.

A Daily Telegraph már 2007-ben cikkezett arról, hogy sorban állnak az angol bankházak a Wizz Air előtt. Sikere titkaként pedig azt említik, hogy a Ryanair előtt látta meg a kelet-közép-európai munkavállalók ingázásában rejlő üzleti lehetőséget. A Malév repülési jogainak megszerzése is beváltotta a cég reményeit. Az időzítés most is kulcskérdés. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség 2015-re 25 milliárd dollárra becsülte a légitársaságok profit-előrejelzését, az utasforgalomban pedig 7 százalékos bővülést vár.

A Ryanair sokallja a budapesti költségeket

„A Wizz Air már sokszor bejelentette, hogy tőzsdére megy” – válaszolta lapunk kérdésre David O’Brien, a Ryanair kereskedelmi igazgatója. Szerinte az olajár rövidtávon a gyengébb légitársaságoknak is nyereséget termelhet. Budapesten nem kívánnak felesleges és nem gazdaságos versenybe bocsátkozni a Wizz Air-rel, mert a Budapest Airport magas költségszintje gátolja a fejlődésüket. Inkább a spanyol, a brit és az olasz piac a fontos számukra. Idén 100 millió utassal számolnak, ehhez a budapesti reptér 15 útvonalon 1,3 millióval járulhat hozzá. Nagyságrendileg a litván piacról is ennyivel kalkulálnak.