Földadó nélkül nem futja segélyre?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSchmidt Jenő szerint az önkormányzatok többsége egyelőre nem vállalta a konfliktust a helyi lakossággal, és annak ellenére nem csorbította lényegesen a szociális juttatásokat, hogy azokat március 1-től részben vagy egészében saját zsebből kell finanszírozniuk.
Az új szisztéma szerint a rászorulók a járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatásokat igényelhetnek. Az utóbbiakban azonban igencsak nagyok lehetnek az eltérések, és nagyon úgy néz ki, hogy éppen azok a települések nem lesznek képesek szoros védőhálót szőni, amelyeken a legtöbb a rászoruló.
A bevételek növelése érdekében egyre több település vezeti be a földadót, információink szerint eddig már több mint egy tucat ilyen rendelet született. A TÖOSZ elnöke szerint erre év közben is van lehetőség, az önkormányzatok többsége mégis kivár, hiszen bizonytalan, tervez-e valamilyen ellenlépést a kormány, amelyen belül az agrártárca kifejezetten elutasító az új adónemmel szemben.
A települések többsége mindazonáltal a földadó nélkül nem, vagy csak részben képes saját forrásból finanszírozni a segélyeket. Többek között ezért is vezeti be ezt az adózási formát egyre több önkormányzat. Ennek ellenére, amit azt a szociális államtitkár korábban jelezte, a rászoruló önkormányzatoknak sem fizeti majd ki a költségvetés automatikusan a havi normatíva és a valós költés közötti különbözetet.
Czibere Károly szerint ugyanis az elmúlt években 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, ezek jó része hivatali alkalmazott, és – mint fogalmazott – ebből is látszik, hogy az önkormányzatok nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat. Ezért egyedileg kell majd elbírálni év végén a támogatási igényeket.
