Cégvilág

Kasztrendszerben sínylődő cégek

A korrupció, a nem a valós igényeknek megfelelően működő intézmények és a kasztosodott gazdaság átjárhatatlansága is fojtogatja a magyarországi vállalkozásokat. Megoldás lehetne az informálisan kialakult folyamatok formálissá tétele, az állami beavatkozások számának csökkentése, hosszú távon pedig a cégvezetők gondolkodásmódjának megváltozása.

Nem bíznak a formális szervezetekben az emberek, alacsony a vállalkozókedv, a szabályozás ellenséges a cégekkel, és a válság azt is bebizonyította, hogy a gazdaság alkalmazkodóképessége kicsi. A vállalkozók többsége nem azzal foglalkozik, hogyan tudna hatékonyabban termelni, hanem azzal, hogyan védje meg a pozícióját. Eközben a munkatermelékenység a 250 főnél kisebb cégek esetében elmarad a visegrádi országok átlagától, a kialakult mechanizmusok pedig meggátolják az átjárást a társadalmi rétegek között – sorolta a magyar vállalkozói szektor problémáit Szepesi Balázs politológus-közgazdász, a Hétfa Kutatóintézet stratégiai igazgatója a Március17 Kör vállalkozói szabadságról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

Szerinte Magyarországon kasztosodott a gazdaság: a multinacionális nagyvállalatok és kis piaci szereplők mellett működnek az ‘olgik’, azaz az állami beruházásokban való aktívan részvételt üzletpolitikájuk egyik alapjává tevő cégek. Az állam mindhárom csoporttal informális különalkukat kötött – ezek jelentik az igazodási pontot. A kategóriák között ráadásul gyakorlatilag nincs átjárás.

A problémák felszámolásához fel kellene tenni a kérdést, hogy mi működik a magyar gazdaságban, és mi motiválja a szereplőket, hogy folytassák, amit csinálnak. A megoldási javaslatokat pedig elsősorban a cégeknek, és csak másodsorban az államnak kellene címezni.

Kis Ervin Egon független e-kereskedelmi tanácsadó, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület alapítója elmondta: az állam máig nem érti az e-kereskedelem lényegét, működését, ezért nem nyomult be erre a területre. Az itt működő cégek sikere pedig azt bizonyítja, hogy ha az állam békén hagyja a gazdaságot, az magától is jól működik. A vállalatoknak a szabadságra van szüksége. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója úgy vélte, a magyar gazdaság 2000 és 2004 között kezdett leszakadni a régiótól, ezt makromutatók, versenyképességi indikátorok is bizonyítják. Mára sem a magán-, sem az állami intézmények nem működnek hatékonyan és átláthatóan, 2010 óta pedig már az oligarchák és a közhatalmi szereplők által foglyul ejtett államról kell beszélnünk, a korrupció pedig egyre inkább átszövi a gazdaságot. A fejlődés ha van is, rendkívül egyenlőtlen.

Szepesi Balázs szerint a korrupció – a hálapénz, a kenőpénz – is annak egyik tünete, hogy a közintézmények működése köszönő viszonyban sincs a valós igényekkel. Az egyik megoldás az lenne, ha az informális folyamatokat formálissá tennék. A TI ügyvezetője ezt elég kockázatos vállalkozásnak tartaná, az azonban szerinte is egyértelmű: túl sok volt a beavatkozás az elmúlt években, immár „kiavatkozásra” volna szükség. Kis Ervin Egon úgy vélte: alapvetően minden az emberek gondolkodásmódján múlik, ezen kellene változtatni, ami hosszú idő alatt ugyan, de hatna az intézményrendszerre.

Minőségpótlás is

Magyarországon ott ér véget a verseny, ahol máshol kezdődik. Csodaszámba megy például az olyan vendéglátóhely, ahol mosolyognak a pincérek, pedig ez lenne a természetes. Itt azért jó vállalkozni, mert ha valamit jól csinálsz, akkor te vagy a legjobb: ugyanis majdnem mindenki rosszul csinálja – mondta Kis Ervin Egon. Szerinte Magyarországon a korrupció beivódott az emberekbe, mert bizonyos dolgokat könnyebb vele megoldani. Aki nem korrupt, az többnyire azért nem az, mert nincs rá lehetősége.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek