Konfliktus a bérlőkkel?

Másfél hónapnyi forgalom esik ki – panaszkodnak a vasárnapi zárva tartásra bevásárlóközpontokban bérlő vendéglátóhelyek, gyorséttermek és kávézók üzemeltetői. Hiába a hosszabbított nyitva tartás, náluk az ebédidő számít, abból pedig nem lesz több: évi 48 nap forgalma hiányzik az üzleti tervekből. A kereskedők egy része sem bízik abban, hogy nem csökken a forgalma a vasárnapi zárás miatt, hiszen a hétvégéken volt jellemzőbb az impulzus-vásárlás. A bérlők egy része ezért azzal fordult az üzemeltetőkhöz: csökkentsék a bérleti díjakat.

A legtöbb üzemeltető nem szeretne változtatni a szerződéseken. Az egyik pláza igazgatója lapunknak azt mondta, a bérlők sem kérik a szerződések módosítását, csak egy-két partnerük érdeklődött. Az üzemeltetők szerint érdemes volna várni, hogy megnyugodjanak a kedélyek és a fogyasztók hozzászokjanak az új nyitva tartási rendhez. Akkor már azt is tudni lehet majd, valójában kit hogyan érint az új helyzet.A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének nincsenek információi arról, hogy melyik tagvállalat milyen megállapodást köt bérlőivel – mondta Balatoni Judit főtitkár, hozzáfűzve, hogy a központok szinte kivétel nélkül meghosszabbították a nyitva tartást és péntek-szombat estére többen szerveznek programokat, hogy becsábítsák a fogyasztókat. A Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szerint azonban a zárva tartás jelentős hatással lehet az üzletek bérleti díjára. dr. Illés István ügyvéd egy csütörtöki háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta: speciális bérleti szerződésekről van szó, amelyek jellemzően hosszú távra, akár évtizedes periódusra (néha határozatlan időre) szólnak. Természetesen a kereskedőnek ez esetben is számolnia kell a piac- vagy a jogszabályi környezet esetleges változásával, a szokásos üzleti kockázattal. Ám ha a változások ennek mértékét meghaladják, akkor van esélyük arra, hogy kikényszerítsék a módosítást.

A bírósági módosításra akkor van jó esély, ha egy nagyobb horderejű jogszabályváltozás csak az egyik felet sújtja. További feltétel, hogy a szerződéskötés időpontjában a változás ne legyen előre látható, azt ne az egyik fél maga idézze elő és haladja meg a rendes üzleti kockázat mértékét.

A vasárnapi zárva tartás esetében ezek a feltételek nagyrészt teljesülnek. A kérdés csak az, hogy a nyitva tartás megváltoztatása a rendes kockázat körébe tartozik-e és a körülmények változása eléri-e a lényeges mértéket. Ezeket a bíróságnak egyedileg kell mérlegelnie.

Azoknak, akik eddig sem tartottak nyitva, nyilván nem lesz esélyük. Viszont ahol a forgalom 10-20-30 százaléka esik ki, már érdemes lehet próbálkozni. Egy ilyen eljárásban a bíróság saját belátása szerint leszállíthatja a bérleti díjat.

Ellentmondó jogszabályok

A vasárnapi zárva tartást előíró törvény ha csak a jelenleg hatályosnak vélt joganyagot kellene átültetniük a kereskedőknek a gyakorlatba – de a bejelentések szerint újabb változásokkal is szembe kell majd nézni. A Réti, Antall és Társai PwC Legal szerint a törvényt jogi szempontból számos belső ellentmondás feszíti, és nem áll teljes összhangban az ágazati alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel sem. Például: a törvény csak az üzletek zárva tartását tiltja, azonban kiskereskedelmi tevékenység azonban nem csupán üzletben végezhető. Nem tisztázódott még megnyugtató módon, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre – így különösen az e-kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre – milyen jogalkotói és hatósági elvárások vonatkoznak – mondja Dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.