Cégvilág

Vasárnap: tanulmány volt, hatás is lesz

Ha a vasárnapi forgalomnak csak öt százaléka esik ki, és csak két százalékos létszámfogyás lesz emiatt a kereskedelemben, akkor is 20 milliárd forint hiányzik majd a költségvetés bevételeiből. A Világgazdaság kormányzati adatokra alapozott becslései megerősítik a 2011-es, állítólag nem létező hatástanulmány megállapításait.

„Mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt” – igyekezett cáfolni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Népszabadságban megjelent 2011-es, éppen a tárcának tulajdonított, több tanulmány eredményeit összefoglaló jelentés megállapításait pénteken. A tárca korábban a portfolio.hu-nak arra hivatkozva nem adott ki hatástanulmányt, hogy ilyenek nem készültek a vasárnapi zárva tartási törvényhez, az ugyanis egyéni képviselői indítvány volt. Csakhogy a kormány kialakított álláspontot arról, hogy támogatja a kezdeményezést, márpedig ehhez saját ügyrendje szerint legalább egy hatásokat értékelő lapot ki kellett volna tölteni. A minisztérium most – tulajdonképpen a szabálysértést beismerve – váltig állítja, hogy ilyen dokumentumok nem készültek. Sőt, azt is közölte, hogy a tárcának „nincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából.”

...és mégis

A probléma, hogy – mint arra a Népszabadság ezután felhívta a figyelmet – az NGM 2011 áprilisában megbízást adott a valószínűsíthetően Mátyási Sándor szociológushoz, munkaügyi kutatóhoz köthető M.S. Concord Tanácsadó Bt.-nek a vasárnapi nyitva tartással foglalkozó felmérés, elemzés elkészítésére. A hivatalos kimutatás szerint a három hetes munkáért áfával együtt 3 millió 187 ezer forintot ki is fizetett a tárca négy évvel azelőtt.

A 2011-es összefoglaló jelentés egyébként 20,4 milliárd forintos forgalomkieséssel és 10-15 ezer dolgozó elbocsátásával számolt. A forgalomcsökkenés 7,6 milliárd forint áfabevételtől fosztották volna meg e szerint a büdzsét, míg az elbocsátások 26-27 milliárd forint szja- és járulékkiesést okoztak volna, míg munkanélküli ellátásokra 2,3-3,4 milliárd forinttal kellett volna többet fizetni. Az így adódó évi 38 milliárdos közvetlen költségvetési kiesés mellett a teljes társadalmi költséget 50 milliárdosra becsülték akkor.

A szaktárca most viszont azzal érvelt, hogy a jobb gazdasági helyzet miatt „nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.” Ezért most sem a járulék- és az szja-bevétel kiesésével, sem pedig az ellátásokra fordított összegek növelésével nem kell számolni. Igaz: azt azért nem írják most sem, hogy nem lesz forgalomcsökkenés, és azt sem állítják, hogy elbocsátások nem lesznek a szektorban. Az állítás lényege, hogy az intézkedés miatt nem csökken a foglalkoztatottság – ami nem csak a máshol elhelyezkedő kereskedelmi alkalmazottakat jelentheti, hanem a közmunkaprogramok újabb felfuttatását is.

Az NGM korábban kiadott adatai azt mutatják, hogy a 2011-es jelentésnek azért lehet némi alapja ma is. A tárca tavaly decemberben még „minimális és átmeneti” hatásokról beszélt, mondván: a kereskedelemben dolgozók létszámát a fogyasztás élénkülése határozza meg. Ez egyrészt igaz, másrészt kevés köze van egy törvény hatásához, hiszen attól független változó. Így legfeljebb csak arról lehet szó például, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzet kompenzál egy negatív hatást, így összességében nem módosul a létszám. A negatívum ekkor az, hogy a törvény nélkül növekedést lehetett volna elkönyvelni. Ezeket a hatásokat azonban most decemberben nem számszerűsítették.

A tavaly decemberben kiadott adatok szerint a szektorban 560 ezren dolgoztak, míg a kiskereskedelmi cégek árbevétele 4800 milliárd forint volt. Ebből a tárca feltételezése szerint „150-200 milliárd forintot tesznek ki a franchise rendszerben működő családi vállalkozások, amelyekre nem vonatkozik a vasárnapi zárva tartás.” Az NGM a NAV azon adataira hivatkozva, miszerint a forgalom 10 százaléka jut (az adventen kívüli) vasárnapokra, arra a következtetésre jutott, hogy 350-400 milliárd forintnyi bevételt érinthet az intézkedés. Ennek „jelentős része” más napokra tevődik át – legalábbis ezt várja a minisztérium.

A 2011-es becslés ez alapján egyáltalán nem minősül túlzónak. Ha azzal számolunk, hogy a 350-400 milliárdos vasárnapi forgalom öt százaléka hiányzik, máris megkapjuk a 17,5-20 milliárdos kiesést, amivel körülbelül az összegző jelentés is számolt. Az sem teljesen hiteltelen, hogy az 560 ezer kereskedelmi dolgozó két százalékát érinti a változás negatívan, ami 11 ezer embert jelent. Az áfakiesés ez esetben 3,2-4,3 milliárd forint, a járulékokból és adóból 17,5 milliárd hiányzik majd mindezek alapján éves szinten.

Első hatások

A magyar Spar-hálózat mind a vásárlók számában, mind a forgalomban két számjegyű növekedést regisztrált a tavalyi év azonos időszakához képest – tudtuk meg a cégtől. Az Expert műszaki áruházlánc kereskedelmi vezetője, Németh Zoltán úgy tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a március 15-i zárva tartás után a hét első két napján meglepően nagy volt a boltok forgalma. Csütörtökön és pénteken újból nőtt a bevétel a korábbiakhoz képest, és péntek délután különösen sokan vásároltak az üzletekben. Tegnapelőtt délelőtt regisztráltak több vásárlót a korábbi szombatokhoz képest, ugyanakkor voltak olyan délutáni vevők, akik a szokásos vasárnapi vásárlásukat helyezték át szombatra.

Újpesten is reagáltak a boltbezárási szabályra: a tegnapi volt az első vasárnap, amikor Újpesten hatályba lépett a piac és vásárcsarnok új nyitva tartási rendje, amit a lakosság kívánságára még januárban szavazott meg a képviselőtestület. Így ezentúl a kerület több mint száz éves piaca a hét minden napján – szombaton és vasárnap 7-től 14 óráig – fogadja a vásárlókat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek