Az NHP húzza a lízingpiacot

Nagyon jól jött a hazai lízingcégeknek, hogy a lízing, mint finanszírozási forma bekerült a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjába (NHP): tavaly ugyanis az érintetteknek 103 milliárd forintnyi szerződésük származott a programból, ami az összes új finanszírozás közel 23 százalékát adta – derül ki a Magyar Lízingszövetség adataiból. Ezt az összeget nem számítva pedig nemhogy 24 százalékkal bővült, hanem szinte csak stagnált volna a magyarországi lízingpiac: a tavalyi, 452,7 milliárd forintos finanszírozott összeg ugyanis 87,7 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbinál, vagyis nagyjából 15 milliárd híján a növekedés az NHP-s konstrukciókból származott.

Az NHP-s finanszírozás persze érthetően nem egyenletesen járult hozzá a lízingpiac bővüléséhez. A lízingszövetség adatai szerint a gép-berendezés piacon volt a legnagyobb a növekedési hitelprogram bevonásával történő finanszírozás részaránya: itt a 60,1 milliárdos, NHP-s finanszírozás a teljes kihelyezés 41 százalékát jelentette. A teherautók és buszok finanszírozásánál 16,6 milliárd forintot helyeztek így ki a szolgáltatók 15 százalékos részarány mellett, az autó- és flottafinanszírozásnál pedig 26 milliárdos állomány mellett 14 százalékos arány alakult ki.

Bár az egyes területeknél az eloszlás nem egyenletes, az jól látszik, hogy a lízing bevonása a hitelprogramba jobban ráirányította a cégek figyelmét e megoldásra. Ezt igazolják a CIB Bank és a GfK közelmúltban végzett, közös kutatásának eredményei is, amelyek szerint a cégvezetők, illetve a cégek pénzügyi vezetői közül minden ötödik kifejezetten előnyben részesíti a lízinget a többi finanszírozási formával szemben, és csupán 2 százalékuk utasítja el azt. A nagyobb beruházást tervező vállalkozások kétharmada számol lízingfinanszírozással. A konstrukció hátrányai között tízből csupán egy cégvezető említi, hogy az eszköz a finanszírozás futamideje alatt nem kerül a lízingelő tulajdonába, vannak ugyanakkor, akik ugyanezt az előnyök között sorolták fel, hivatkozva arra, hogy később nem kell foglalkozni az eszköz eladásával. A cégek elsősorban teher- és személyautót vásárolnak lízing konstrukcióval, de a mezőgazdasági vállalkozások is aktívak a piacon, minden második így szerzi be a gépeit.

Az NHP megjelenése pedig stabilizálhatja a kisebb részesedésű cégek pozícióit is, hiszen a piac koncentráltsága nagyon magas Magyarországon.
Az autófinanszírozásnál például – amelyet a kishaszon-járművekkel és a motorkerékpárokkal együtt kell érteni – az öt legnagyobb szereplő 85,2 százalékot hasított ki tavaly a negyedik negyedéves adatok alapján a teljes piacból, míg a tíz legnagyobb versenyző szinte a torta teljes egészét – 97,5 százalékát lefedte. A banki hátterű piaci szereplők súlya is meghatározó ezen a területen, 91,8 százalékot ért el. A flottafinanszírozásban hasonlóan alakult a helyzet: az öt legnagyobb piaci szereplő részesedése 82 százalékra rúgott, tíz szolgáltató pedig lefedte a teljes piacot is. Az agrárcégek finanszírozásánál is igen homogén képet mutat a piac: az öt legnagyobb szereplő részesedése ott is bőven 80 százalék feletti, tíz versenyző pedig szinte a teljes piacot lefedi.

Huszonegyezer vállalkozás érintett

A növekedési hitelprogram második szakaszában 2015. április 3-ig 660 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást a részt vevő hitelintézetek, amelyből addig 512,5 milliárdot folyósítottak 23378 ügylethez és 15863 vállalkozáshoz kapcsolódóan – közölte a jegybank. Így a program két szakaszában együttvéve közel 21 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 1360 milliárd forintos összegben. A második szakaszban létrejött 660 milliárd forintnyi szerződés közel 97 százaléka új hitel, amelyen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 63 százalék.