JEREMIE: módosításokat javasol a HVCA

A 2009-ben elindult JEREMIE-programok fontos hatást gyakoroltak a hazai kockázatitőke-piacra, a 28 alapkezelő ugyanis 2014 végéig mintegy 75 milliárd forintot helyezett ki - mondta Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke. Ezzel együtt több olyan terület is akad, ahol változtatni kellene a hatékonyabb működés érdekében: ezért számos, a területen érdekelt szereplő közreműködésével egy nyolc elemből álló javaslatcsomagot állítottak össze, amelyet néhány hete eljuttattak többek között a nemzetgazdasági tárcához, a jegybankhoz, illetve Miniszterelnöki Hivatalhoz is. A javaslatcsomagnak – szögezte le az elnök – ugyanakkor nem az a küldetése, hogy a döntéshozói oldal azonnal kritika nélkül elfogadja és támogassa, hanem az, hogy érdemi párbeszéd induljon e piac működésében valamilyen irányból érdekelt szereplők között.

Az egyesület szerint gondot jelent például, hogy a rendszerben olyan társfinanszírozott alapok működnek, amelyekben az EU-források aránya nem haladhatja meg a 70 százalékot. A tapasztalatok szerint mind az arányokat, mind az alkalmazott ösztönző eszközöket célszerű lenne az adott finanszírozott vállalkozások életciklusához igazítani: minél korábbi fázisú az adott befektetés, annál nagyobb a befektetői kockázat. Ha az állam célja minél több ötlet megvalósítása, célszerű lenne a korábbi fázisú befektetéseknél az EU-források számára a jelenlegi 70 százaléknál magasabb arányt is lehetővé tenni.

A másik terület, ahol változtatni kellene, az a földrajzi megkötéseké: a jelenleg működő 28 alapból 27 GOP forrást kapott, amely Budapestre és a közép-magyarországi régióra nem terjed ki. A tőkét kapott cégek jelentős része ezért más régiókban alakította ki székhelyét, amely azonban számos nehézséget támaszt a portfolió-társaságok számára. Akadályt jelent az is, hogy a jelenlegi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethetik az általuk kezelt forrásokat. A tapasztalatok szerint azonban az egyes befektetési kategóriákban célszerűbb lenne, ha nem a cégek alapításának időpontja, hanem az elért üzemméret, vagy az árbevétel nagysága szabná meg a finanszírozható társaságok körét. Az értékbeli megkötések egyes esetekben szintén problémát jelentenek: a JEREMIE-alapok egy-egy társaságba ugyanis csak korlátozott mértékű tőkét fektethetnek be. Ez a szabály azonban akkor is érvényes, ha az adott társaságot több körben, egymásra épülve, több JEREMIE-alap finanszírozza (co-investment). Ilyenkor a befektetések együttes értékére vonatkoznak a szabályok, vagyis jelenleg ilyen társfinanszírozással nem növelhető a társaság rendelkezésére bocsátott tőke.

Az eddigi tapasztalatok alapján az is látható, hogy a JEREMIE-programok meghirdetésének sorrendje nem volt optimális: elsőként növekedési alapok jöttek létre, majd a JEREMIE II. program keretében jelentek meg a magvető alapok is. Ennek következtében az egyes cégek támogatása az életciklusuk során nem volt folyamatos, egyesek forrásbőséggel, mások forráshiánnyal találkoztak. Igen szerencsétlen körülmény emellett, hogy az eddig létrejött valamennyi JEREMIE-alap befektetési időszaka egy időpontban, 2015. december 31-én zárul le. Mivel új programot még nem írtak ki, a jelenlegi forrásbőséget komoly tőkehiány válthatja. Ez a vállalkozások forrástervezését alapvetően nehezítheti meg. A tervezést jelentősen segítené egy hosszú távú naptár létrehozása, amely alapján a forrásgyűjtést tervező alapkezelők is pontosan láthatnák, melyik évben milyen alapok indítását tervezi az állam. A rendszer stabilitása szempontjából fontos kérdés, hogy a már piacon lévő alapkezelők és inkubátorok esélyt kapnak-e arra, hogy a korábbiak zárását követően új alapokat indíthassanak. Ezért a javaslatcsomag szerint célszerű azt a korlátozást eltörölni, hogy ugyanazt az alapkezelőt, amelyik az egyik JEREMIE-forduló keretében forráshoz jutott, a következő fordulóban kizárják.

A piaci szereplők jogos igénye emellett – hangzott el –, hogy a program a lehetőségekhez képest transzparensen működjön. A piaci szereplők mindegyike számára jelentős segítség, ha az ágazatról megfelelő statisztikák állnak rendelkezésre. Ezért célszerű volna előírni, hogy a tranzakció bejelentésén túl, időről időre aggregált statisztikai adatgyűjtésekre is sor kerüljön – anélkül, hogy ezzel egy-egy adott tranzakcióról üzleti érdekeket is sértő információk kerülnének nyilvánosságra.

Zsembery Levente közölte: az biztos, hogy lesznek újabb uniós források a piacon, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor. Véleménye szerint a pályázatok kiírásától számítva 8-9 hónapra lehet szükség ahhoz, hogy a források elérhetővé váljanak. Ennek alapján reálisan nem lehet számítani arra, hogy 2016 második felénél előbb új pénzek jelennének meg a piacon.