Adóvitában az Apple

Diszkrét figyelmeztetést közölt az Apple fényes számokkal teli második negyedéves gyorsjelentése sokadik oldalán: az USA értékpapír-és tőzsdefelügyeletének (SEC) megküldött dokumentumban arra emlékeztetett a társaság vezetése, hogy az Európai Bizottság tavaly júniusban vizsgálatot indított Írország ellen az Apple-nek nyújtott állítólagos állami támogatás ügyében. Az uniós eljárás a társaság két leányvállalatának írországi érdekeltségeit érinti – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy az Apple szerint az EU állításai alaptalanok. (Az állítás az volt, hogy Brüsszel szerint a cég adózási okokból mutatott ki profitot pont az írországi érdekeltségeknél, és az ott kapott hatalmas adókedvezzmény valójában burkolt – és az EU-ban tiltott – állami támogatásnak felel meg.) Ha az EU Írország ellen határoz, akkor előírhatja Dublinnak, hogy akár 10 évre visszamenőleg is megkövetelje az Apple-től a tiltott állami támogatásnak minősülő adó kifizetését. Bár ez jelentős összeg lehet – emelte ki a társaság a SEC-nek küldött jelentésben– , jelen állás szerint ennek hatását nem lehet felbecsülni.

Valami becslést azért sejtet az, hogy a SEC általában az olyan eseményt minősíti jelentősnek, amelyiknél a szóban forgó összeg eléri az előző három év adózott eredményének az átlagát. (Az Apple esetében ez a Financial Times számításai szerint 2,5 milliárd dollár lehet, ami nem döntené romba a több mint 190 milliárd dolláros készpénzállománnyal rendelkező társaságot, de egyetlen részvényes se szereti az ilyen fizetnivalókat.) A cupertinói cég – amelynek európai főhadiszállása az írországi Corkban van – már tavaly októberben közzétett éves jelentésében utalt arra, hogy a jövőben lehet, hogy több adót kell majd fizetnie, sőt az is lehet – mondák –, hogy valamennyit visszamenőlegesen is Írországban. Ekkor már ismert volt Brüsszel szigorú hangnemű előzetes döntése, amely szerint az ír hatóságok „szelektív előnyben“ részesítették az Apple-t.

Az EU alapproblémája az, hogy Írországban csak 12,5 százalék a társasági adó – míg például az USA-ban 35 százalék is lehet –, de sok ott jelen levő társaság még ennyit sem fizet a különböző egyéb kedvezmények révén. A brüsszeli vizsgálódások nemcsak az Apple-t, illetve Írországot érintik, hanem más egyesült államokbeli vállalatokat és más uniós országokat is, például a Starbucksot és az Amazont, amelyek Hollandiában, illetve Luxemburgban jártak feltűnően jól az elmúlt években. Az Apple esetében az Európai Bizottság úgy érvel, hogy a társaság kirívóan alacsony adókulcsokról kötött külön egyezményt Dublinnal 1991-ben és 2007-ben, és különösen azt vizsgálják, hogy az ír hatóságok milyen módon határozták meg a két szóban forgó Apple-leány, az Apple Operations és az Apple Sales International által fizetendő adókat.

Az uniós illetékesek szerint Írország munkahelyteremtésért cserébe nyújtott adókedvezményeket az Apple-nek – amely több ezer főt foglalkoztat a szigetországban –, és ezt immorálisnak minősítették, mivel más európai országok így nem juthattak hozzá azokhoz az adóbevételekhez, melyeket a cég esetleg náluk fizetett volna be, ha máshol nem jár jobban.
Az Apple álláspontja az, hogy ők semmilyen extra szerződést nem kötöttek Írországgal, csak az ír adótörvényeket követték az alatt a 35 év alatt, amióta az országban vannak. Az Európai Bizottság várhatóan június vége előtt dönt az ügyben – az írek már jelezték, hogy ha az számukra kedvezőtlen lesz, akkor az Európai Bírósághoz fordulnak.

Rekord után esés

Múlt kedden a második negyedéves jelentés közzététele után az Apple részvényeinek árfolyama történelmi csúcsra, 134 dollárra emelkedett – csütörtökön már 7 százalékkal lejjebb, 125 dollárnál járt. A csökkenést csak részben magyarázták az elemzők az uniós adóvitával: sokan hívták fel a figyelmet arra, hogy az 55 százalékkal 40,3 milliárd dollárra emelkedő árbevétel közel 70 százaléka származott az iPhone-eladásokból. Az okostelefonok eladása ugyan 40 százalékkal 61,2 millióra nőtt, ám a többi Apple-terméké csökkent – az április végétől kapható okosórák eredményeire pedig még várni kell.