Cégvilág

Nem szűnik a start-up láz

Egyre több fiatal próbálkozik start-up vállalkozás indításával, az igazi sikertörténet azonban kevés. Bojár Gábor, a Graphisoft Park elnöke úgy véli, az állam feladata nem ezek támogatása, hanem a stabil jogi környezet, a tiszta versenyfeltételek megteremtése volna

A Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó című konferenciáján a start-up lázról rendezett beszélgetésének résztvevői egyetértettek abban, hogy az ilyen cégek száma növekszik Magyarországon, de az ösztönzők ügyében már korántsem volt ilyen nagy az összhang.

Bojár Gábor, a Graphisoft Park elnöke például úgy vélte: ha addig lesznek Magyarországon start-upok, amíg a Jeremie program működik, az nagy baj. Az állam pótcselekvést végez, igazi feladata nem a pénzadás, hanem a stabil, kiszámítható jogi környezet, a tiszta verseny biztosítása volna. „Az állam pénze azért árt, mert nem a pénz hiányzik. A világ problémája ma az, hogy több a befektetésre váró tőke, mint a támogatandó ötlet és projekt” – mutatott rá Bojár Gábor. Hozzátette: a legsikeresebb, start-upként induló magyar cégek – köztük a Graphisoft, a Ustream vagy a LogMeIn – egy fillér állami pénzt sem kaptak.

Start-upnak azokat a nagy növekedési potenciállal induló vállalkozásokat nevezik, amelyek elsősorban a nemzetközi piacokon szeretnék sikeressé tenni innovatív terméküket vagy üzleti modelljüket. Fontos jellemzőjük az a képesség, hogy három–öt év alatt jelentős sikereket érjenek el, és olyan egyedi piacot választanak, ahol azonnal vezető szereplővé tudnak válni.
Erdei Sándor, a DBH elnök-vezérigazgatója úgy látja, szükség van támogatásra, akcelerátorokra ezen a területen.

A pénz és az üzleti környezet egyaránt fontos. Magyarországon elvétve akadnak üzleti angyalok. Ha a Jeremie program nem lesz sikeres, az azért nagy baj, mert a bizalom meginog majd a start-upokban. Kovács Zoltán, a Dentsu Aegis Network Hungary ügyvezető igazgatójának véleménye az volt, hogy a túlzott állami szerepvállalás valóban veszélyes, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarországon kompenzálni kell az adó-, a piaci és az oktatási hátrányokat.

A magyar gazdaságban nincsenek gyökerei a start-upok felkarolásának, az üzleti angyali szerephez kevés a tőkeerő. A start-upok legnagyobb költsége jelenleg a bér, ezt lehetne csökkenteni normatív módon, ami sok nehézségbe ütközik, ezért könnyebb „puha pénzzel” támogatni ezt a piacot – véli a média és a marketing területén ügynökségi szolgáltatásokat nyújtó vállalat vezetője.

Kovács Zoltán szerint megtippelni sem lehet, hány valódi sikertörténet lesz a start-up próbálkozások között. Ő azonban úgy véli, a támogatásként adott pénzek nem fognak hatékonyan hasznosulni. A legjobb, legéletképesebb projekteket azok a cégek menedzselik majd, amelyek tisztán piaci alapon működnek és döntenek. Start-upokat finanszírozni valójában szakma, amit nem lehet egyik napról a másikra megtanulni. Ezer próbálkozásból tíz hoz igazi sikert.

A Jeremie működésének elve jó – mondta Bojár Gábor –, de a vállalkozások olykor könnyen kaptak pénzt valójában piacképtelen ötletekre. Nem jó sok helyre szétszórni a pénzt, a túl sok tőke ráadásul késlelteti a piac visszajelzését arról, hogy a vevőknek tényleg kell-e a termék. Míg Bojár szerint a kulcstényező az ember, Erdei Sándor az ötletet tartja elsődlegesnek.

A szakemberek így is optimisták a start-upok jövőjét illetően: a DBH régiós befektetésekben gondolkozik, hiszen Magyarország túl kis piac, a Graphisoft Park pedig folyamatosan bővül – nem is mindig tudja tartani a tempót a dinamikusan növekvő cégekkel. „Mivel a start-up őrületet az informatika fejlesztése hajtja, a következő 10-20 évben is ezzel a tendenciával kell számolni. Magyarországon valójában még semmit nem láttunk abból, hogy a start-upok milyen mértékben változtatják meg az egész világunkat” – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán.

Szexi bankok helyett vonzó emberi történetek

„Bár start-up vállalkozásba nem csak fiatalok kezdhetnek, jelenleg ők fognak ilyen vállalkozásba” – véli Erdei Sándor, a DBH elnök-vezérigazgatója. A bankszektor már nem olyan szexi, mint a válság előtt, a pályájuk elején járók látják a forrásbevonás lehetőségeit a start-up piacon, és sokan döntenek úgy: belevágnak. Bárki építhet azonban start-upot, akinek van kitartása a nulláról indulva létrehozni valamit. Bojár Gábor szerint a start-up piacon rendkívül fontosak az emberi sikertörténeteknek – részben ez hajtja ezt a területet.


Graphisoft Park JEREMIE start-up
Kapcsolódó cikkek