Az OECD adatai szerint Magyarországon az egészségügyben már 37,5 százalék a magánfinanszírozás aránya. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke azt mondja: tudomásul kell vennünk, hogy az orvostudomány sokkal gyorsabban fejlődik annál, hogy azt bármely ország közfinanszírozása követni tudná. Így mindenütt meg kell kötni azt a szakmai, politikai és társadalmi konszenzust, hogy egyéni és társadalmi szinten ki és mit vár el az egészségügytől, és ennek érdekében milyen áldozatokat hajlandó hozni.
A magas magánfinanszírozási arány mellett nem lehet cél a lakossági terhek további növelése. Ugyanakkor – mutat rá a szakember - azt sem célszerű megtiltani, hogy az a fizetőképes kereslet, mely hajlandó és képes a közfinanszírozásban nem mindenki számára elérhető egészségügyi szolgáltatásokat megvásárolni, annak ezt a lehetőséget ne adjuk meg. Ebben az esetben ugyanis ez a kereslet – és vele az ennek kielégítésére mobilizált magánforrás – kivándorol az országból.
Kétszintűvé kellene tenni az egészségbiztosítást annak érdekében, hogy aki tudja, legálisan megfizethesse az emelt szintű szolgáltatásokat – állítja Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. Szerinte lehetővé kellene tenni, hogy aki hajlandó több járulékot fizetni, annak egy magasabb szolgáltatási csomagot biztosítsanak, amelynek fejében akár magánszolgáltatónál is igénybe veheti a számára szükséges ellátást. Ez által a privát praxisok nem csak „besegítenének” a közfinanszírozott egészségügynek, mint jelenleg, hanem valódi kiegészítői lennének annak.
A magán-egészségügyi szolgáltatások igénybe vevők egyre inkább méltánytalannak tartják, hogy a nagy közös kasszába befizetett járulékforintjaikat nem tudják felhasználni erre a célra – derült ki a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet, valamint a Szinapszis Kft. több, mint ezer fős, 25-60 év közötti budapestieket és Pest megyeieket vizsgáló reprezentatív kutatásából. Mivel már nem csak a tehetősek veszik igénybe a magánellátást, egyre többekben fogalmazódik meg a kérdés, hogy miért fizetnek egészségbiztosítási járulékot, ha azt a magánszolgáltatásokra nem tudják felhasználni.
Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet operatív igazgatója elmondta: abban egyre nagyobb az egyetértés, hogy a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehessenek a járulékfizetők, jóllehet a vizsgálatba bevontak között nem volt konszenzus abban, hogy ez milyen módon történjen. A többség szerint (58 százalék) az lenne a járható út, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék.
A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP ugyanúgy kifizetné a magánszolgáltatónak az ellátás ellenértékét, ahogyan azt teszi az állami szolgáltató esetében, és a pácienseknek csak az e feletti részt kellene kifizetniük. (A Róbert Kórház számítása szerint egy laparoszkópos miómaműtét magánkórházi költségének nagyjából a felét fizeti ki az állami szolgáltatóknak a tb, a különbség döntően az orvosok díjazásában van.)
A Webbeteg nemrég arról írt, hogy egyre népszerűbb megoldást jelentenek a magán egészségbiztosítások. A biztosítási díjak az egyéni igények alapján állíthatóak össze a különböző biztosítóknál, de például egy orvosi konzultációt, szűrővizsgálatokat, laborvizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot és ambuláns műtéteket korlátlanul biztosító csomag már havi 5-10 ezer forinttól is elérhető. A betegek tájékozódását egy új – az AON Magyarországgal együttműködésben kialakított – online egészségbiztosítási kalkulátor is segíti a WEBBeteg portálon, ahol bárki összeállíthatja a számára megfelelő csomagot, illetve részletes információt kaphat a piacvezető biztosítók ajánlatairól.
