BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Elbocsátást hozott a vasárnapi boltzár - az NGM szerint rossz adatokat néznek

Több mint kétezer-kétszáz fővel csökkent a kereskedelemben dolgozók száma áprilisig a februárihoz képest – piaci elemzők szerint ez egyértelműen a vasárnapi boltzár hatása. A szaktárca azonban úgy véli, csak rossz adatokat nézünk, hiszen a tavalyinál még mindig többen dolgoznak az ágazatban.

Áprilisra már több kétezer-kétszáz fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a februárihoz képest. (Ez volt az utolsó olyan hónap, amikor minden vasárnap és éjjel is nyitva lehettek az üzletek – míg március átmenetinek számított ebből a szempontból.) Elbocsátásokra jellemzően akkor kerül sor, ha gyengébben teljesít a szektor. Most azonban a KSH és a kormány szerint száguld a piac.

Az adatok arra utalnak, hogy a boltzár elrendelése miatt csökken a létszám: a közvetlenül érintett kiskereskedelemben ugyanis a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő volt, míg a nagykereskedelemben némi növekedést regisztrálhattak. A Blokk.com kereskedelmi szakportál szerint a „legsanyarúbb” a részmunkaidősök helyzete, ám a teljes állásban foglalkoztatottak létszáma is több mint ötszáz fővel csökkent.

Az elbocsátási hullám eddig az alkalmazottaknak kevesebb mint két százalékát érintette tehát – ugyanakkor nem ismert, miként reagáltak az új szabályozásra a kisboltok. A KSH statisztikája a négy főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra nem terjed ki ugyanis. Az éjszakai nyitva tartás új szabályai miatt ezeknél az üzleteknél jellemzően 1-1 alkalmazottól megváltak, hiszen itt vasárnaponként és este tíz után csak családtag állhat a pult mögött. Hasonló lehetett a helyzet a trafikoknál is.
Emlékezetes: az új rendelkezések bevezetését megelőzően, márciusban napvilágot látott 2011-es tanulmány a vasárnapi kereskedelmi szünet esetére 10-15 ezer munkahely megszűnését jósolta. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) tulajdonított számítás létét az illetékesek akkor tagadták. Az NGM azt hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy a témában elemzés született volna a megbízásából. A szaktárca akkor hiteltelennek nevezte a számára ismeretlen tanulmány megállapításait, és azt hangsúlyozta: „Nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.”

A tárca szerint most sincs szó létszámcsökkentésről. Kérdésünkre azzal érveltek, hogy szezonális hatások miatt a statisztikákat év/év összevetésben érdemes vizsgálni. E szerint pedig egy év alatt a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tízezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma. A kiskereskedelemben a növekmény 2500 fő – írja a tárca, amely megjegyzi azt is, hogy a május 20. és június 20. közötti időszakban 1959 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kereskedelmi szektorban.

Más kérdés, hogy február és március között utoljára 2009-ben bocsátottak el ennél több kereskedelmi alkalmazottat. Míg tavaly – a fogyasztás növekedésével párhuzamosan – az ágazat folyamatosan emelte a munkavállalók számát, addig a zárva tartás bevezetését követően csökkenteni kezdte azt. Most már hat évvel ezelőtti szint alatt van ismét a foglalkoztatottak száma, az alágazatok között növekedés csak az üzemanyag-forgalmazásban volt (itt emelkedett is jelentősebben a forgalom, és ezt az ágazatot a zárva tartás nem érinti).

Többet kellett túlórázni

A hivatalos indoklás szerint a vasárnapi (és éjjeli) zárva tartás elrendelése a kereskedelmi alkalmazottak érdekeit szolgálta. Ugyanakkor idén áprilisban a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben a korábbiaknál sokkal többet, összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek