Miközben a részvénypiacok lényegében 2009 óta folyamatosan emelkednek, és az egyre csökkenő hozamkörnyezet a kötvénybefektetést is kirívóan nyereségessé tette az elmúlt években, a nyersanyagpiacok csak negatív kontextusban kerülnek elő a hírekben.

Különösen igaz ez az agrártermékekre és az úgynevezett puha áruféleségekre, mint amilyen a kávé, a cukor vagy a narancslé. A nyersanyagok folyamatos árcsökkenése a 2011-es csúcs óta tart, ám ez az agrártermékeknél nem mindig volt ilyen egyenletes. Az emlékezetes 2012-es szárazság például a gabonafélék piacán okozott drágulást, igaz, az azóta jellemző bő termések, illetve a termőterületek növekedése miatt a búza és a kukorica ára is zuhant; jelenleg a búza ötéves mélyponton, a kukorica pedig annak közelében áll. Az árupiaci termékek többségét 2014 második felében és idén a dollár erősödése még inkább padlóra küldte. Ezeket általában dollárban jegyzik a nemzetközi piacokon, annak felértékelődését kompenzálandó az árak nyomás alá kerültek. A terményárak további zuhanásáért azonban nem a dollár volt a felelős, sokkal inkább a pozitív termésprognózisok és a folyamatos árubőség áll a háttérben.

A Seeking Alpha elemzése szerint technikai alapon a legtöbb termény grafikonja borzalmasan néz ki. A szójabab vékája 9,34 dolláron zárta a májust, utoljára 2010-ben járt ilyen alacsonyan a jegyzés. Ez 48 százalékkal jelent alacsonyabb árat a 2012-es csúcsnál. Ugyan a trend lefelé mutat, de az árfolyamot túladottság jellemzi. A kukorica és liszt ára is mintegy 50 százalékkal van lejjebb a három évvel ezelőttinél, ezekre is lefelé mutató trend jellemző, bár kissé feljebb tartózkodnak a 2014-es minimum árnál. A búza piacát a várhatóan jó termés mellett az elmúlt két évben felhalmozódott készletek is nyomasztják, nem csoda, hogy idén ötéves mélypontot ütött a jegyzése.

A puha áruféleségek (soft commodity) piaca se mutat sokkal szebb képet. A cukor néhány évvel ezelőtti ára töredékén áll, a 2012-es jegyzésnek kevesebb, mint harmadán, 11,98 centen zárta a májust a fontonkénti (453,6 gramm) ár. Utoljára 2009-ben volt ilyen alacsonyan a jegyzés. A kávé ára mutatja a legnagyobb ingadozást, tavaly például a fő termőterületén, Brazíliában beköszöntött szárazság miatt megduplázódott az árfolyama. Az egy dollár körüli fontonkénti ár a tavalyi csúcson 2,25-re emelkedett. Idén csapadékosabb időre van kilátás, ami meglátszik a jegyzéseken is, jelenleg 1,27 dollár környékén járnak.

A cukorhoz hasonlóan 2009-es mélypontra zuhant a gyapot ára is, a hatalmas kínai és egyesült államokbeli készletek tartják nyomás alatt az árat. A 2011-es 2,27 dolláros csúccsal szemben ez jelenleg a 60-68 centes szinten ingadozik.

A fagyasztott narancslé koncentrátum árára a fogyasztói szokások változása mért csapást: az egyéb gyümölcslevek és energiaitalok térhódítása miatt egyedül tavaly 30 százalékkal csökkent a felhasználás. A jelenlegi 1,14 dolláros ár már emelkedés a márciusi 1,05-ös mélyponthoz képest, ám a 2011 januári 2,27 dollárhoz képest még mindig feleződést jelent.

Elemzők most arra figyelmeztetnek, hogy ezek a termékek már olyan olcsók, hogy bármilyen termelési fennakadás, váratlan időjárási helyzet, esetleg betegség nagy emelkedést tud okozni. Mivel az már nehezen képzelhető el, hogy további jelentős esést szenvedjenek el, a kockázat/hozam arány az elmúlt években látottnál kedvezőbb ezeknél a termékeknél, így a befektetőknek érdemes a fél szemüket rajuk tartani.

Az egyetlen reményt keltő termény a kakaó, amely több éves keresletvezérelt emelkedő trendben mozog. A növekvő ázsiai csokoládéfogyasztás és a viszonylag állandó termőterület – amely ráadásul az Ebola által sújtott nyugat-afrikai országokban van – tonnánként 3000 dollár fölé hajtotta az árat, ez már csak 750 dollárral marad el a 2011-es csúcstól.