Atomprojekt: a finnek a falra festették az oroszokat

ENERGIA Nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, kié az a horvát cég, amely június 30-án bevásárolta magát a Hanhikivi 1 atomerőmű építésére készülő projektcéget (Fennovoima) tulajdonló konzorciumba – írta a Helsinki Times. Ezért az sem dönthető el a finn foglalkoztatási és gazdasági miniszter szerint, hogy a beruházás megfelel-e a parlament által szabott követelményeknek, és az sem, hogy jelen formájában „a társadalom javát szolgálja-e”. Mint Olli Rehn közölte, az atomerőmű építési engedélyének kérdése nyitva marad, amíg az ügyet a kormány augusztus 6-án meg nem vitatja. Ha a beruházóknak netán új tulajdonost kell keresniük a horvát Migrit Solarna Energija helyett, akkor arra alkalmas lehet a Fortum finn állami energiaholding, amely amúgy is be kívánt szállni a vállalkozásba.

A finn parlament elvárása az, hogy az erőmű tulajdoni hányadának legalább a 60 százaléka helyi, azaz finnországi, európai uniós, európai gazdasági térségi vagy svájci legyen. Harminchat százaléka már ma is a kivitelező orosz Roszatomé, ha tehát a Fennovoimában közvetve 9 százalékot szerzett a Migrit nem uniós vállalat, akkor e 60 százalék nem teljesíthető. Olli Rehn szerint a Migrittől Oroszországba vezetnek a szálak, az újságok ennél többet írnak. A finn lap horvátországi cégbejegyzésekre hivatkozva Mihail Zsukovot, az orosz Inteco építőipari vállalat elnökhelyettesét jelöli meg a Migrit alapítójaként. Horvát sajtóhírek szerint a Migrit a helyi Titan építőipari cégé, amely az említett Intecóé. Ez utóbbiról az orosz Kommerszant azt írta, hogy 95 százaléka Mihail Sishanové, 5 százaléka a Szberbanké.

A Roszatom az ügy kapcsán emlékeztetett, hogy a Fennovoima úgy adta be az erőmű létesítésiengedély-kérelmét, hogy megfelelt a 60 százalékos követelménynek is. Kiállt a Migrit finnországi szerepvállalása mellett Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter is, ám az oroszországi szálakról sem ő, sem a Roszatom nem nyilatkozott.