Májusban folytatódott a lakossági fogyasztás bővülése és a gazdaság fehéredése a KSH kiskereskedelmi adatai szerint. A forgalom 4,2 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva pedig 5,2 százalékos növekedést láthattunk. A kiigazított bővülés üteme a márciusi és az áprilisi szinthez hasonló, a nyers adatok alapján azonban a március közepétől életbe lépett vasárnapi zárva tartást követően lassulás látszik.
Az élelmiszer-kiskereskedelem a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben 3–6 százalék között növekedett, áprilisban azonban már csak 1,6, májusban pedig előzetes adatok alapján ennél is lassabban, 1,1 százalékkal bővült asz élelmiszerfogyasztás. Ezzel szemben a nem élelmiszer kiskereskedelem továbbra is dinamikusan, közel 10 százalékkal növekszik, ami jól illeszkedik a korábbi trendekbe. Az üzemanyag azonban már nem fogy annyira: májusban 5,6 százalékkal több benzint vettek az emberek, mint egy évvel korábban, ez azonban érdemi lassulás a korábbi 10 százalék körüli szinthez képest. Az MNB egyik tanulmánya szerint az üzemanyag-fogyasztás növekedése mögött részben az üzleti vásárlások állnak. Gilyán Csaba, a KSH osztályvezetője a Világgazdaságnak azonban hangsúlyozta: ezt a hatást a KSH igyekszik kiszűrni.
A forgalmi adatok alapján összességében még viszonylag dinamikusan nőhet a lakossági fogyasztás, a kép azonban sokkal árnyaltabb ennél. A forgalom növekedésének jó részét az adja, hogy az online pénztárgépek hatása miatt nagymértékben fehéredik a gazdaság. Az MNB elemzése is rámutatott: a kiskereskedelmi forgalom sokkal gyorsabban nő, mint a lakossági fogyasztás, a pontos képet pedig ez utóbbi adja. Vagyis az például közel sem biztos, hogy májusban több élelmiszert vásároltunk: az 1,1 százalékos pénztárgéphatással együtt mért növekedés tavaly augusztus óta a legrosszabb adat. Az üzemanyag-forgalom bővülési üteme is tavaly nyár óta a legalacsonyabb, itt a nagy zuhanás után lassan korrigáló árak miatt lassulhatott a növekedés üteme.
Gilyán Csaba azt mondta, hogy az online pénztárgépek mellett a kínai piacok bezárása is fehéríti a gazdaságot. „Jelentős fehéredést láttunk a textil-, ruha- és a cipőboltok forgalmában az elmúlt időszakban” – tette hozzá.
Az MNB szerint a turizmus alakulása is szerepet játszik a fogyasztás és a kiskereskedelem elválásában. Gilyán kiemelte: a turizmus szezonalitása változóban van, bár a nyár még most is sokkal erősebb, az év többi részén is nagyobb számban érkeznek külföldiek Magyarországra. „A Malév csődje után láthattunk egy megingást, azóta azonban a fapados társaságok nagyobb utaskihasználtsággal repülnek, mint korábban a Malév, így több turistát tudnak az országba hozni” – mutatott rá Gilyán Csaba.
Az adatokból viszont már látszik, hogy a nyers kiskereskedelmi forgalom két hónapja 1 százalékponttal lassabban növekszik, mint a szezonálisan igazított. Balatoni András, az ING Bank közgazdásza szerint ez a vasárnapi boltbezárások hatását mutatja. Ezzel nem ért egyet Balogh László, a gazdasági tárca államtitkára, aki az M1-en arról beszélt, hogy nem látja a vasárnapi boltzár hatását.
Az év első öt hónapjában naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal haladta meg a forgalom a tavalyit igazított adatok alapján, a nyers számok 5,8 százalékos bővülésről tanúskodnak.
Lassuló növekedés várható
A kifehéredésből származó növekedési hatás egyre gyengül, ugyanakkor a banki elszámoltatás következtében a lakosságnál maradó többletjövedelem jelentős része megjelenik majd a kiskereskedelemben – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Emellett továbbra is támogatja a kiskereskedelmi eladások stabil bővülését a 3,5–4 százalék körüli reálbér-növekedés, valamint a javuló munkaerő-piaci helyzet. Suppan szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése enyhén lassulhat, így az év egészének átlagában 5 százalékos bővülést láthatunk.
