Még több gáz Szlovákiából

Ukrajna 41 százalékkal, napi 24 millió köbméterre növelte Szlovákia felőli gázbehozatalát a rendszerirányító, állami Uktranszgaz bejelentése szerint.

A növekedés fontosságát az adja, hogy keleti szomszédunk július 1-jétől nem importál Oroszország felől az eladóval folyó árvitája miatt, és leállította az egyébként is kisebb tételeket jelentő, Lengyelország és Magyarország felőli vásárlását. A megemelt, Szlovákiai felőli fordított irányú szállítás az orosz felet hivatalosan nem zavarja, viszont – közlése alapján – a téli időszakban ellátási és tranzitkockázatot jelenthet, ha az orosz export céljára lefoglalt vezetéki kapacitásokon az eredetileg tervezettel ellentétes irányba halad a gáz. Az érintett szlovákiai kapacitások használatáról egyébként Brüsszelig érő vita folyik, mert a Gazprom állítólag a szükségleteinél sokkal nagyobb kapacitást (a teljeset) foglalt le, elzárva riválisait az érintett vezeték használatától.

Nem tudni, hogy a Szlovákián át bevitt mennyiség és Ukrajna saját termelése elég lesz-e a tárolók téli igényekre való feltöltésére. Ehhez napi 60 millió köbmétert kellene bespájzolni, de a tényleges mennyiség csak napi 40 millió köbméter. A tárolókban július 21-én együtt 12,6 milliárd köbméter gáz volt, a mennyiséget október közepére 18-19 milliárd köbméterre kellene növelni. Ehhez azonban pénzt kell, ráadásul az orosz eladó már egyébként is csak előrefizetésért szállít. Ukrajna már dolgozik a téli gázvásárláshoz még szükséges egymilliárd dollárnyi világbanki és EBRD-hitel felvételén, s ha ez nem jön össze, akkor csak 14,5 milliárd köbméter gáza lesz. A betárolás érdekében a Naftogaz kedvező feltételekkel kínálja gáztárolói használatát az ország uniós országokhoz közeli határainak mentén, a romániai tárolócéggel pedig kölcsönösen megnyitották egymás számára az érintett létesítményeiket. (A Naftogaznak kicsit több pénze lenne, ha megkapná azt a 21,6 milliárd hrivnyát, amivel a hő- és a gázvásárlói együtt tartoznak neki.) A téli felhasználást csökkenti, hogy a Naftogaz a következő fűtési idényben nem kívánja ellátni az ország azon területeit, amelyeket katonailag nem az ukrán állam ellenőriz.

Szintén többéves feladat az ukrán gáztermelés önellátást lehetővé tévő szintre emelése, amit a saját felhasználás csökkentésének kell kísérnie. E téren a napokban két hír is érkezett: a Naftogaz belföldi szénhidrogén-kutatási és -termelési szerződést indít az amerikai Frontera Resourcesszal, amelynek georgiai bázisáról importálna is LNG-t, amint megépíti a behozatalt lehetővé tévő terminálját. A másik hír szerint a négy helyi gáztermelőt ellenőrző Bursima Holdings az importárnál ezer köbméterenként 5-10 dollárral olcsóbban felajánlotta a belföldön felhozott gázt a Naftogaznak.

Az állami szinten megindult gázreformok egyike éppen a Naftogaz irányításának megújítását célozza. Az ezt segítő tanulmány készítésére felkért Baker&McKenzie és a PricewaterhouseCoopers szerint az állami társaság portfóliókezelői szerepét egy stratégiai irányítási funkcióval kell felváltani. Ukrajna létrehozna egy állami gázelosztó vállalatot is, amely átvenné a jelenlegi tulajdonosok gázhálózatait.

Az ukrán gázimport-lehetőségeket Románia is bővítheti, ahonnan a Naftogaz 2016-ban 1-2 milliárd köbméter gázt remél. Nagyban alapoz arra a többéves térségi együttműködésre is, amelyről a napokban született szándéknyilatkozat. Az abban megfogalmazott projektek közül számára kiemelten fontos a Magyarország felőli szállítókapacitások megnövelése – erről már megállapodott az FGSZ Zrt. és az Ukrtranszgaz –, a Románia felőli szállítás lehetővé tétele, több délkelet-európai interkonnektor és a TAP-vezeték lefektetése, illetve a horvátországi LNG-terminál megépítése.