A pénzt várják Tokajban

Bizonytalan a Tokaj Kereskedőház Zrt. finanszírozása – tudta meg a Világgazdaság. A százszázalékos állami tulajdonban levő cég még 2013-ban indította el nagyszabású fejlesztési programját, amelynek keretében 2,5 milliárd forintból épült fel egy 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok a cég tolcsvai telephelyén. A következő lépés – mondta el Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója – egy modern palackozóüzem felépítése lesz a tartálycsarnok szomszédságában. A tervek szerint augusztusban érkezik Olaszországból a megrendelt gyártósor a tízmillió palack éves kapacitású technológiával működő palackozóhoz, amely októberben már meg is kezdheti a működését. A gond csak az, hogy ennek a befejezéséhez már nem elegendő a kereskedőház feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által nyújtott 4,5 milliárd forintos hitel, amelyből egyébként 1,8 milliárdot szánnak a palackozóüzemre.

Ennél is sürgetőbb, hogy hamarosan megkezdődik a szüret, és lapunk információi szerint a szőlő kifizetésére sincs meg a forrás a kereskedőháznál. Pedig a cég a régió legnagyobb integrátorának számít, amely az előállított bornak több mint harmadát adja, és ehhez idén mintegy 1500 gazda által művelt, nagyjából 1060 hektárról vásárolja fel a szőlőtermést. Ráadásul a korábbi évekhez képest magas árakon – az átvételi ár emelése is része annak a stratégiának, hogy a borvidéken készülő bor magasabb minőségi kategóriát képviseljen.

A kereskedőház júniusi bejelentése alapján százezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi az idén, a legolcsóbb termésekért kilónként 140-150 forintot adnak, az aszú kilójáért viszont már 2000-2500 forintot ajánlanak, ám egyelőre az is kérdéses, miből. Gaálné Király Enikő, a társaság vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: a vállalat finanszírozása augusztus végéig biztosított az MNV-vel 2014. december 29-én kötött hitelszerződés értelmében, és biztos abban, hogy a magyar állam hosszú távon elkötelezett a szőlőfelvásárlás finanszírozása, a kereskedőház fejlesztése és tokaji borvidék megújítása mellett. A vállalat vezetője hozzátette: „A fejlesztési projektek jelenleg megfelelő ütemben haladnak, és a beszállítók kifizetése kapcsán pedig nem merült fel fennakadás.”

Lapunk megkereste az MNV-t felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. A tárca a finanszírozás folytatására vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Jelenleg folyamatban vannak a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával azok az egyeztetések, amelyek a társaság integrátori szerepkörének bővítése és a társaság piaci pozíciójának kialakítása érdekében szükségesek, és megalapozhatják a további működés irányvonalait meghatározó kormányzati döntést. Az egyeztetéseket követően a Tokaj Kereskedőház Zrt. részére forrásokat a kitűzött feladatok függvényében lehetséges biztosítani.” A kereskedőház azt erősítette meg lapunknak, hogy a vállalat és az MNV között is egyeztetések folynak.

A tárca emlékeztetett: az MNV a kereskedőház technológiai fejlesztése és megújítása érdekében a 2013. év folyamán 3 milliárd forint tőkeemelést, a 2014. év folyamán 1,5 milliárd forint tőkeemelést és 4,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt nyújtott. A forrásjuttatások célja a zrt. megújulásán, illetve a brand- és piacmarketing-stratégia fejlesztésén túl a hungarikumot előállító tokaj-hegyaljai borrégió közvetett fejlesztése is – közölték.

A kereskedőház felügyelőbizottsági elnöksége mellett a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsának elnöki posztját is betöltő Tombor András által életre hívott Tokaj Marketing Testület eközben a régió termelőivel folytat egyeztetést. Ennek a másik konzultációnak a célja alapvetően egy újfajta termékstruktúra kialakítása, amelynek csak egyik eleme az aszú és az esszencia átpozicionálása. Az elfogadásra váró koncepció szerint a régióban újnak számító száraz borok arányát 2020-ig 50-55 százalékra emelnék, miközben a prémium terméknek számító aszúk mennyiségben csak 5-8 százalékot tennének ki. (Az aszúk átpozicionálása egyébként már 2013-ban, az új hegyközségi rendelettel elkezdődött.)

A portfolió tisztításával párhuzamosan lezárult az összesen 5050 hektáros termőterület pontos felmérése is. Erre azért volt szükség, hogy parcellákra lebontva meg tudják határozni, melyik területen lehet folyamatosan jó minőséget előállítani az egyes kategóriákban. A 2014-ben indult, a műholdas és légi felmérések, illetve földtani vizsgálatok adatait kombináló felmérés alapján térinformatikai rendszert alakítottak ki a szakértők. A hosszabb távú tervek között szerepel még a szegi pince egy részének látogatóközponttá alakítása, amelyet 2017-re valósítana meg a kereskedőház.

Zárolt készletekkel

Mintegy másfél milliárd forint értékű, zárolt borkészlet várja sorsát több mint egy éve a kereskedőház pincéiben. A borokkal szemben nem élelmiszer-biztonsági kifogások merültek fel, hanem – mint azt a Népszabadság tavaly májusban megírta – az a gyanú merült fel, hogy nem megfelelően címkézett, netán különböző évjáratú és minőségű borok vannak a 2013 előtt lezárt palackokban. A cég átalakítása abban az évben kezdődött meg, és a nyilvántartások rendbetételén kívül is komoly változások történtek. Januárban váltotta a vezetői székben Goreczky Gergelyt Gaálné Király Enikő korábbi vezérigazgató-helyettes, ezzel egy időben pedig a munkavállalók csaknem negyedét érintő leépítést indított el a zrt.