Másfélezer tonna megsemmisített élelmiszer, több százmilliós bírság a Nébihnél
A tavaly befolyt élelmiszerlánc-felügyeleti díj összege 10,979 milliárd forint volt; ebből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által koordinált fejlesztésre fordítandó összeg 1,097 milliárd forintot tett ki; a Nébih működési kiadásokra fordítható bevétele 3,952 milliárd forint volt.
Az élelmiszerlánc-biztonságról és a felügyeleti díj felhasználásáról szóló jelentésből az is kiderül: a megyei kormányhivatalok megosztott bevétele összesen 5,928 milliárd forint volt, ebből 2014-ben átutaltak és a főkönyvben elszámoltak 4,548 milliárd forintot.
A törvény alapján a befolyt felügyeleti díjból az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatokat kell végrehajtani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10 százalékát fejlesztésre kell fordítani. Emellett a felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.
A jelentés példaként említi: az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által végzett ellenőrzések közül 2014-ben az országos főállatorvos által elrendelt tejágazati célellenőrzés volt a legjelentősebb. Ennek keretében pedig egy engedély nélkül működő tejpalackozó működését tiltották meg. Az illegális tevékenységek elleni küzdelem fontos eleme, az általános forgalmi adó (áfa) megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítását, valamint az élelmiszerlánc-biztonság növelését célzó elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) az idén január 1-jétől elindult.
Ez utóbbival kapcsolatban a jelentés megjegyzi: a rendszer fejlesztése során a Nébih által kialakított szolgáltatásokon keresztül jutnak az ekáer-rendszerbe a FELIR azonosítóval és a nyilvántartott első magyarországi tárolási helyekkel kapcsolatos adatok. Ezek biztosítják, hogy csak legálisan működő vállalkozások termékeit szállítsák az utakon, valamint hogy az Európai Unió területéről csak nyilvántartott vállalkozáshoz szállíthassanak élelmiszert.
Tavaly a Nébih 531 kiemelt ellenőrzést végzett, ez 36 százalékkal volt több mint 2013-ban. A kiszabott bírság összege 2,7-szeresére, 392 millió forintra nőtt. A hatóság 1460 tonna termék megsemmisítését rendelte el. 84 százalékban élelmiszereket, 14,5 százalékban növényvédőszereket és termésnövelő anyagokat ellenőriztek és 1,5 százalékban állatvédelmi céllal zajlottak a revíziók.
