Bevált a szaúdiak taktikája az olajpiacon

Úgy tűnik, a vártnál később, de végül elérkezett a fordulat: az amerikai nem konvencionális olajtermelők kezdik visszafogni kapacitásaikat. Ha a folyamat tartós marad, az azt jelentené, hogy Szaúd-Arábia elérte a célját, kitermelésének fokozásával elkezdte kiszorítani a drágábban kitermelő riválisait a piacról.

Az amerikai Baker Hughes Inc legfrissebb jelentése szerint a múlt héten tízzel csökkent az üzemben lévő olajfúró berendezések száma az Egyesült Államokban, így két hét alatt már 23-mal esett vissza, és jelenleg 652 egységnél tart. Ez a legnagyobb kétheti visszaesés május óta, ugyanakkor az elmúlt nyolc hétből hatban még emelkedett a fúrótornyok száma – jelentette a Reuters. A fúróberendezések számának emelkedése július eleje óta folyamatos volt, ami arra utal, hogy az olajcégek kitartottak májusban bejelentett termelésnövelési terveik mellett.

Akkor azonban még 60 dollár volt az amerikai WTI olaj ára, most viszont 45 dollár, így több cég számára már nem éri meg a nem konvencionális kitermelés. A Baker Hughes jelentése szerint mind a négy nagy alternatív olajtermelő térségben egy-egy egységgel csökkent a fúróberendezések száma. Amerikai hivatalos adatok szerint az USA napi kitermelése 9,1 millió hordóra csökkent a május–júliusi átlagos napi 9,6 millió hordóról, ami egyben 1970 óta a legmagasabb értéknek számított.

Szakérők szerint a kitermeléscsökkenés hátterében az energetikai cégek által korábban bejelentett költségcsökkentés, nagyarányú létszámleépítés áll, ezeknek a hatása azonban csak hónapokkal később kezdett megjelenni. Az aktív fúrótornyok száma az USA-ban a tavaly októberi 1609-ről mára 60 százalékkal csökkent, miután a WTI árfolyama a tavaly nyári 107 dollárról 44 dollárra esett.

Tegnap folytatódott a tőzsdei árak lemorzsolódása, miután az olajpiacon is befolyásosnak számító Goldman Sachs pesszimista prognózisát követően ismét gyenge kínai makroadatok láttak napvilágot. Az elemzők 57 dollárról 45 dollárra csökkentették a 2016-os átlagos olajárra vonatkozó prognózisukat, a Brent átlagára pedig 49,5 dolláron alakulhat jövőre, a korábban várt 62 dollárral szemben.

A csökkentés indokaként a továbbra is fennálló túlkínálatot és a kínai gazdaság gyengélkedését említette a Goldman. Ez azonban csak a legvalószínűbb forgatókönyv, az elemzők szerint az is előfordulhat, hogy egészen 20 dollárig esik a hordónkénti árfolyam, amennyiben a tárolókapacitások telítődnek, és ennek hiányában a frissen kitermelt olaj teljes mennyisége megjelenik a piacon. Ezzel párhuzamosan a Commerzbank is csökkentette várakozásait, így a közelmúltban már egész sor elemző rontott a jövő évi árprognózisán.

A kínálat növekedése ugyanakkor az IEA legfrissebb jelentése szerint lassulhat jövőre. A Nemzetközi Energia Ügynökség arra számít, hogy az OPEC-en kívüli, magasabb költségszinttel dolgozó termelők (USA, Oroszország, északi-tengeri kitermelők) nem fogják bírni az árversenyt, emiatt 500 ezer hordóval csökkenhet a napi kínálat. A várt csökkenés nagy része, 400 ezer hordó az USA-ban valósulhat meg. A félmillió hordós csökkenés 1992, a Szovjetunió szétesése óta a legnagyobbnak számítana.

A szervezet prognózisa szerint a kereslet az idei masszív, napi 1,7 millió hordós emelkedés után jövőre napi 1,4 millió hordóval emelkedhet. Ez még mindig a hosszú távú átlag fölötti emelkedés, és 200 ezer hordóval magasabb, mint a korábbi IEA-várakozás. Emiatt a világnak jóval több OPEC-olajra lesz szüksége jövőre: 2016 átlagában 31,1 millió, a második fél évben ezen belül napi 32 millió hordóra, amihez még növelni is kellene a jelenleg is csúcsra járó kitermelést.

Az IEA forgatókönyvének megvalósulása esetén a piac kiegyenlítetté válhat, és az árak emelkedhetnek 2016-ban.
A lehetséges kockázatok között a kínai gazdaság további lassulását emelik ki, ám ez eddig sem nagyon hatott a világ második legnagyobb fogyasztójának olajvásárlására, amely 5 százalékkal emelkedett az első fél évben. A 2016 második fél évére várt stabilizálódásig azonban még fönnmaradhat a túlkínálatos piac, sőt, az iráni szankciók feloldása még növelheti is ezt, vagyis addig akár tovább is eshetnek az árak. Irán jelenleg 2,2 millió hordós kapacitásának kevesebb mint felét, egymillió hordót exportál, felhalmozott készleteinek piacra dobásával azonban még okozhat meglepetést.