A szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételek közel 25 százalékát az elektromobilitás infrastruktúrájának kialakítására fogja felhasználni a kormány. Erre a célra az idei költségvetésben közel hétmilliárd forint áll rendelkezésre – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, egy mindhárom magyar töltőszabványnak megfelelő elektromos töltőállomás budapesti átadásán. A tervek szerint első körben 150 villámtöltő berendezés létesül, elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is.
Az elektromobilitás jegyében született meg a stratégiai tervdokumentum, a Jedlik Ányos-terv. A miniszter ennek első eredményei között megemlítette, hogy 2015. július 1-jével a magyar szabályozás esetében először került be a magyar jogrendbe a környezetbarát jármű fogalma. A kormány felhatalmazása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium még idén, az őszi ülésszak során benyújtja azt a javaslatcsomagot, amely adójellegű ösztönzőkön keresztül segíti az elektromos járművekhez kötődő költségek csökkentését.
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a kormány a közeljövőben tízes nagyságrendben szerez be elektromos autókat.
Jelenleg nincs megfelelő infrastruktúra, amely előfeltétele lenne az elektromos autók elterjedésének, másrészt azért nem épül ki a hálózat, mert kevés az elektromos autó – fogalmazott korábban a Világgazdaságnak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke.
E téren tehát elmozdulás figyelhető meg, ráadásul az MGE várakozásaival összhangban. Erdélyi szerint a hálózat kiépítésében az államnak szerepet kellene vállalnia például oly módon, hogy a közúti infrastruktúra mentén (például a parkolókban) töltőállomásokat alakítana ki, miközben a piac szereplői (töltőállomás, áruházak) is bekapcsolódnának ebbe a fejlesztésbe.
Ezek a járművek ma még nagyon drágák, a prémium kategóriába tartozókért húszmillió forintnál is többet elkérnek, igaz, 5-6 millió forintért is lehet „villanyautót” vásárolni.
Az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég felméréséből viszont már az derül ki, hogy Németországban egy év alatt csaknem negyedével esett vissza az elektromos autók ára. Vélhetően ez idővel Magyarországra is begyűrűzik.
A Magyar Elektromobilitás Szövetség, az Autós Nagykoalíció és az MGE szerint az elektromos autók elterjedését szolgálná, ha valamilyen adókedvezményben részesülnének a vásárlók. A szakma javaslata szerint áfamértékű kedvezményt kellene kapniuk a vevőknek, és ez a kedvezmény már érezhető hatással lenne az árra. A szervezetek azért nem az áfához kötnék a kedvezmény mértékét, mert azt a magánvevők nem tudnák visszaigényelni.
Az adófizetés elkerülése is másfajta kedvezményt indokolna, ezért a szakmai szervezetek szerint inkább a személyi jövedelemadóból vagy a vállalkozási nyereségadóból kellene az elektromos autók vásárláshoz kapcsolódó kedvezményeket leírni. Várhatóan az őszi törvénykezési időszakban erre a felvetésre is válasz születik.
Jelenleg néhány tucat tisztán elektromos autó van forgalomban Magyarországon, ám 2020-ig mintegy 45 ezret helyeznek forgalomba a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint. „Ez az összes járműhöz viszonyítva nagyjából 1 százalék körüli arány, ami nem sokkal kisebb a Németországban vártnál” – mutat rá Huba Eörs, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere.
Norvégiában 50 ezer elektromos autó van, a német utakon pedig 2014 végén 26 ezer elektromos személyautó futott (akkumulátoros és plug-in hibrid), ami közel 80 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Mindeközben Oroszországban – ahol néhány száz elektromos autó fut az utakon – a napokban jelent meg az a miniszterelnöki rendelet, amely előírja, hogy az ország benzinkútjain biztosítani kell az elektromos töltés lehetőségét.
