Kiemelkedő növekedés a kiskereskedelmi forgalomban

„Nagy örömmel vállaltam a felkérést a Coop Rallyn való részvételre, mivel a magyar élelmiszerek népszerűsítése egybevág a kormány céljaival, és örvendetesnek tartjuk, hogy magánkezdeményezések is ebbe az irányba akarnak hatni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. A tárca első ízben vállalta a rendezvény szakmai védnökségét, és a politikus is első ízben vett részt rajta.

A hazai kiskereskedelem helyzetével kapcsolatban Glattfelder Béla kiemelte: annak alakulását nem a boltok nyitvatartási rendje határozza meg, hanem a vásárlóerő. Ez pedig a reálbérek növekedésének köszönhetően jelentősen nőtt Magyarországon, így pedig európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben tudott bővülni a kiskereskedelmi forgalom – fogalmazott a politikus. Emlékeztetett: a KSH adatai szerint idén júliusban az előző év hasonló időszakához képest az élelmiszer-kereskedelemben 7,2 százalékos bővülést regisztráltak, míg a teljes forgalom 7 százalékkal bővült. Arra a kérdésünkre, hogy ebben mekkora szerepe volt az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek terjedésének a regisztrált forgalom növekedésében, arra hívta fel a figyelmet: az azért fontos, mivel legális irányba terelte azokat a vállalkozásokat, amelyek korábban megpróbáltak csalni.

A politikust kérdeztük a gazdasági szereplők, így a Rallyn részt vevő cégek számára rendelkezésre álló támogatási formákról is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a most induló, hivatalosan a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós forrásokat úgy szeretné a kormány felhasználni, hogy annak legyen közvetlen vagy közvetett gazdasági hatása. „A közvetlenül a vállalkozások számára elérhető támogatásoknál a legnagyobb hangsúlyt a feldolgozóiparra helyeztük, mert ez az az ágazat, amelyik leginkább versenyzik a nemzetközi színtéren, és amelyik hosszabb távon leginkább meghatározza Magyarország gazdasági teljesítményét. Természetesen fontosak a szolgáltató szektorban működő vállalkozások is, az ő számukra is lesznek elérhető források, ám meghatározó részben visszatérítendő formában, vagyis nagyon alacsony kamatozású, hosszú futamidejű hitelként. Ez olyanoknak teszik elérhetővé a forrásokat, amelyek a saját termelésük növelésével képesek lesznek arra, hogy ezeket visszafizessék, vagyis ténylegesen késztetésük lesz arra, hogy hatékonyságot növelő beruházásokat hajtsanak végre” – fogalmazott az államtitkár.

Ez utóbbi, visszatérítendő forrásokról elmondta: itt a pályáztatás, illetve a kifizetés rendszerének kidolgozása időigényesebb a már korábban is működő támogatási formákhoz képest, ez magyarázza, hogy ezek a kiírások a mostani tervek szerint jövő év elején lesznek elérhetők. Kiemelte ugyanakkor: a mostani időszak előkészítésekor a többi pályázat esetében is komoly munka folyt, hiszen korábban nem feltétlenül vették figyelembe a hatékonyság szempontjait. Így kaphatott támogatást például kutyakozmetika vagy egy negyven centiméteres kilátó – emlékeztetett, hozzátéve: ahhoz, hogy ezeket a pénzeket hatékonyan, minden magyar számára hasznosan tudjuk felhasználni, a korábbi feltételeket, kereteket is újra kell gondolni.

Az uniós források elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára elérhetők, ám nem maradnak támogatás nélkül a nagyvállalatok sem, igaz, szigorú keretek között. „A rövid ellátási láncok támogatása nyilvánvalóan ésszerű cél, hiszen arra ösztönzi a termelőket és a fogyasztókat, hogy a lehető legrövidebb úton kössék össze őket, csökkentve a távolságot, így a logisztikai költségeket, a résztvevők számát – magyarul a fogyasztói árra rakódó árnövelő tényezőket. Ez előnyös a termelőnek, és környezeti szempontból is fenntarthatóbb. Ugyanakkor a nagyvállalatok támogatása is fontos a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében. Az ilyen beruházásokhoz egyedi kormánydöntésekkel, hazai forrásból nyújt támogatást az állam” – mondta el Glattfelder Béla. Ezzel kapcsolatban kiemelte: újdonság, hogy amíg korábban ezeket a támogatásokat minden esetben a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálta, most az NGM is indított egy hasonló programot, amely elsősorban a hazai kötődésű cégeknek biztosít támogatásokat.