A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme csaknem azonosan alakult január-júliusban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idei egyenleg mindössze 4,5 százalékkal maradt el a 2014-estől, mivel azonos exportérték mellett kismértékben erősödött az importé.
Az agrárgazdaság kivitelének értéke 4460, a behozatalé pedig 2778 millió eurót tett ki. A napilap értékelése szerint ez azért jelentős teljesítmény, mert az nagyobb hányadban alapanyagból áll, márpedig a húspiacon az orosz embargó és az ebből adódó túlkínálat még mindig érezteti a hatását, míg a tejipar tavasz óta küszködik az uniós kvótarendszer megszűnése utáni túltermelés és az áfacsalások negatív hatásaival.
A húsfélék kivitele a sertés- és a baromfihús esetében volumenben csaknem megegyezett a 2014 első hét hónapjában mért adattal, de értéke mintegy 34 millió euróval visszaesett, főként a sertéshús és a baromfihús exportértékének mérséklődése miatt. Az importérték 44 millió euróval lett alacsonyabb, mivel a két fő termékből egyaránt csökkent a behozott mennyiség.
Nyers tejből tíz százalékkal többet exportált Magyarország, az átlagár azonban az egy évvel ezelőtti szint háromnegyedére esett vissza.
A gabonafélék kivitele 23 százalékkal, 721,7 millió tonnára növekedett, az exportérték azonban nem követte ezt ilyen dinamikusan, így 16,5 százalékkal nőtt, 820,7 millió euróra.
A legjelentősebb importérték-változást a cukor és a cukoráruk esetében mutatta a statisztika: a behozatal értéke 123,6 millió euróról 85,6 millióra mérséklődött, ezen belül a nád- vagy répacukor importja július végéig 174,5 ezer tonnáról 106,6 ezerre csökkent, értékben pedig 45 százalékkal esett vissza.
Az első hét hónapban a nemzetgazdasági export 8,4 százalékát tették ki az agrár- és élelmiszeripari termékek, az importnak pedig 5,8 százalékát. A kivitel aránya 0,6, az importé 0,1 százalékponttal kisebb, mint 2014 első hét hónapjában - számol be az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséről a Magyar Idők.