Az autóipar jobban fékezett

A júliusi gyenge teljesítmény után lendületet kapott az ipar, de ennek elsősorban nem a termelés dinamikus növekedése, hanem a nagyon kedvezőtlen bázis az oka. Augusztusban 6,2 százalékkal nőtt a termelés munkanappal igazított adatok alapján a júliusi 3,4 után (ami háromnegyed éves mélypontot jelentett), havi alapon azonban 2 százalékos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly augusztusban mindössze 3 százalékkal nőtt a termelés munkanappal igazítva, nyers adatok alapján pedig 0,6 százalékos volt a bővülés, amely messze a legrosszabb adat az évben. Ez a gyenge bázis azonban segített abban, hogy idén nyár végére újra érdemben növekedjen az éves index azzal együtt is, hogy az autógyárak nyári leállása most sem maradt el.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese szerint a tendenciák nem változtak a korábbi hónapokhoz képest, továbbra is a járműgyártás a fő húzóerő. A termelés több mint negyedét ez adja, a súlya pedig folyamatosan nő – emelte ki. Az előző hónaphoz képest a visszaesés viszont éppen az autógyártással függ össze: augusztusban több nagy járműgyártónál is hosszabb leállás volt, ahogy történt ez tavaly is. Az akkori jóval nagyobb kimaradás miatt azonban a visszaesés is közel 5 százalékos volt – mutatott rá. Ehhez képest a 2 százalékos havi csökkenés nem is tűnik olyan nagynak.

A havi visszaesés nagyobb volt, mint a konszenzus, de pánikra nincs semmi ok – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. A korábbi gyors, két számjegyű éves növekedés nem fog visszatérni a következő hónapokban, de túlzott lassulásra sem kell számítani – vetítette előre a szakértő. Trippon Mariann 5–6 százalék közötti növekedést vár a következő hónapokban, így az ipar továbbra is hozzájárulhat a GDP növekedéséhez.

Ennél kissé pesszimistább Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A közgazdász várakozása szerint 4 százalék alatti növekedésre lehet számítani a következő hónapokban az iparban, miután a nagy autóipari kapacitások már kiépültek, és új nagyberuházások nincsenek. „Az autógyárakat már régen felépítették, és csúcsra jár a termelés, így nem várható újabb lendület, és nincs olyan szektor, amely átvehetné a szerepet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Török Zoltán.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője viszont úgy véli, hogy szeptemberben jelentős növekedésre lehet számítani, amelyet az ipari bizalom és a beszerzésimenedzser-index (BMI) meredek megugrása, az élénkülő európai autópiac és az európai, valamint a belső kereslet is támogat. A BMI szeptemberben 55,8 pontra emelkedett, így 4,8 százalékponttal magasabb volt az augusztusinál. Suppan kiemelte azonban azt is, hogy a kínai gazdaság lassulása kockázatot jelenthet, amit az európai kereslet élénkülése ellensúlyozhat.

A Volkswagen-botrány is hatással lehet az iparra, de ez nem számottevő – vélte Török Zoltán. Trippon Mariann szerint sem fogja ez visszavetni a növekedést, mert egy-két hónap alatt a hatás nem jelenik meg a számokban. Hozzátette azonban azt is, hogy Magyarország és Csehország a leginkább kitett az európai autóipari folyamatoknak. A Volkswagen-botrány Suppan szerint is kockázatot jelenthet, azonban az európai autóeladások tovább növekedhetnek, így más autógyártók profitálhatnak belőle, amelyeknek a hazai autóipari beszállítók szintén szállítanak.

Az NGM növekedést vár

A Nemzetgazdasági Minisztérium sokkal szebbnek látta az adatokat, mint az elemzők. Lenner Áron Márk, az NGM belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán azt mondta, hogy továbbra is lendületben van a magyar ipar, és elsősorban a feldolgozóipari ágazatok szerepeltek jól augusztusban. Lenner Áron Márk kiemelte: az év további részében is hasonlóan jó ipari teljesítményt vár a kormány. Kifejtette, negatív kockázatot hordoz és a magyar ipar exportrendeléseit érintheti a német ipari termelés, a német gazdaság változása, valamint a kínai gazdasági növekedés lassulása.