Az NKH ellenőriz az utakon

A logisztika szempontjából legfontosabb operatív programra, a GINOP-ra Magyarország a 2014–2020 között mintegy 12 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel, 60 százalékát a gazdaság élénkítésére. Belátható időn belül ez lesz az utolsó ilyen EU-fejlesztési forráslehetőség.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) múlt héten rendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferenciáján több más információ is elhangzott. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerről (ekáer) szólva elmondták, hogy bevezetésének egyik eredményeként az idén 137 milliárd forinttal nőtt az áfa bevétel, és néhány ágazat elkezdett fehéredni. A NAV a tapasztalatok láttán a vasúti áruszállításra is szeretné kiterjeszteni a rendszer alkalmazását. Ehhez kapcsolódó hír, hogy 2016. január 1-jétől a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) veszi át az útdíjellenőrzési feladatokat a rendőrségtől. Olyan jogosítványokat is kap, amelyek lehetőséget adnak a szabálysértésen kapott jármű visszatartására, amíg annak sofőrje nem rendezi a helyszínen a bírságot vagy iratanyag-pótlást – hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz. A hatóságnál több olyan technikai eszközt tesztelnek, amelyekkel – a kitereléses ellenőrzéseknél – megállítás nélkül lehet ellenőrizni a járműveket, hogy csak a kockázatosnak ítélt teherautókat kelljen átvizsgálni.

Elhangzott, hogy Magyarországon a logisztikai piacvédelem tekintetében komoly hiányosságok vannak, nem megoldott a harmadik országos közúti fuvarozók engedélyeinek rendszeres ellenőrzése. Emiatt nagyon sok az engedély nélküli fuvarvállalás. A fuvarozási engedélyekkel való gazdálkodás pedig aránytalan, többet adunk, kevesebbet kapunk. Például a török–magyar viszonylatban 2,5-szeres, az ukrán–magyarban ötszörös az aránytalansági viszonyszám.

A TVP-Gabona Kereskedőház/Eurogate cégcsoport nyírbátori új agrár-intermodális logisztikai szolgáltató központjáról szólva elmondták, hogy az induló rendszert a kelet-magyarországi gabonatermékek németországi piacra való eljuttatására hozták létre. Érdekessége, hogy a gabonát konténerben, irányvonati rendszerben szállítják. Az elmúlt 25 hónap alatt több mint 12 ezer TEU (konténeregység) forgalmat bonyolítottak a most még Budapest–München–Hamburg-tengelyen, hetente hatszor, napi egy pár irányvonattal. Előnye, hogy menetrend szerint közlekedik, azaz tervezhető, és nem árucsoporthoz kötött. Így nemcsak agrártermékek vehetik igénybe. Ennek az agrárlogisztikai rendszernek az egyik végpontja hamarosan Nyírbátorban lesz, fejlődési lehetőséget biztosítva a térségnek.

A vízi fuvarozásról szólva elmondták, hogy az elmúlt hat évben számos fejlesztés történt, néhányuk most is folyamatban van. Ezek döntően a dunai kikötők területén valósultak meg, összesen 88 projekt, közel 25 milliárd forint értékben. Most már csak víz kell a Dunába, hogy a meglévő és leendő árualapot el tudják fuvarozni.