Nagy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz a világ egyik legnagyobb eddigi vállalati fúziója, miután az Anhauser-Busch InBev (AB InBev), illetve a SABMiller igazgatósága tegnap bejelentette, hogy elvben megállapodásra jutottak az AB InBev ajánlatáról. A világ legnagyobb söripari csoportja szeptember közepén jelezte, hogy fel akarja vásárolni a ranglista második helyét elfoglaló, a londoni tőzsdén jegyzett riválisát.
A belgiumi székhelyű AB InBev eredetileg részvényenként 38 fontos ajánlattal nyitott, ez gyorsan elutasításra talált, végül az ötödik lépésben tudott olyan árat megnevezni – részvényenként 44 fontot –, amelyet a dél-afrikai székhelyű SABMiller vezetése alkalmasnak talált arra, hogy a részvényesek elé terjesszék. Ez 50 százalékos prémiumot jelent a SABMiller szeptember 14-i záróárához képest, és összesen mintegy 68 milliárd fontra (több mint 104 milliárd dollár) teszi az ügylet értékét. Így a söripari óriások házassága a világ eddigi öt legnagyobb vállalati fúziója közé kerülhet, az Egyesült Királyságban pedig rekordnak számít. Ehhez az AB InBevnek formálisan is meg kell tennie ajánlatát, tisztáznia kell, hogy ha nemcsak készpénzes az ügylet, akkor mekkora lesz a részvények aránya. A kérő szándékainak komolyságát mutatja, hogy jelezte: kötelezettséget vállal arra, hogy elhárít minden versenyhatósági akadályt, ám ha ez mégsem sikerül, vagy ha végül az ő részvényesei nem hagyják jóvá a fúziót, akkor 3 milliárd dollár fájdalomdíjat fizet a SABMillernek.
A versenyhatósági vizsgálódástól nem alaptalanul tartanak az érintettek, hiszen a két sörgyártó együtt a világpiac közel harmadát uralhatja majd, és működési területeik között olyan átfedések vannak, mint Kína vagy az USA. Az is okozhat nehézségeket, hogy az üdítőital-gyártók közül a SABMillernek a Coca-Colával, az AB InBevnek a PepsiCóval van valamilyen együttműködési megállapodása. Bőven akadnak azonban a világnak olyan részei, ahol a felek szerencsésen kiegészíthetik egymást: Dél-Amerikában vagy Európában jellemzően nem ugyanazokban az országokban élveznek jó pozíciókat. Közép-Európában például a SABMiller az erősebb – Magyarországon a Dreher Sörgyárak tulajdonosaként van jelen – , az AB InBev viszont már hat éve megvált régióbeli érdekeltségeitől, köztük a Borsodi Sörgyártól. Különösen vonzóvá tehette a SABMillert, hogy intenzíven terjeszkedett Afrika számos országában – miközben az AB InBev eddig nem lépett színre e kontinensen –, mert ágazati elemzők szerint ez a piac tud a leggyorsabban növekedni a közeljövőben, hála a középosztály erősödésének. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában viszont folyamatosan csökkent a söreladás az elmúlt két évtizedben, illetve egyes országokban – beleértve az USA-t is – a kisebb helyi főzdék termékei felé fordultak a fogyasztók.
Magyarország is érintett
A magyar Dreher részéről elzárkóztak a kommentálástól, mondván: a döntés kommunikációja az anyavállalatok feladata. A SABMiller londoni, médiakapcsolatokért felelős munkatársa, Richard Farnsworth a Világgazdaságnak hangsúlyozta: egyelőre elvi megállapodásról van szó, a tényleges akvizícióig még számos szabályozói lépésnek kell lezajlania. Arra a kérdésünkre, hogy a majdani fúzió hoz-e változásokat a magyar beszállítókkal vagy más partnerekkel kapcsolatos üzletpolitikában, Farnsworth nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.