Üvegvisszaváltás: már Európában is szemet szúrnak a magyarok – megjelent egy különös szokás
Egy évvel a visszaváltási rendszer (DRS) bevezetése után már meghaladta a 80 százalékot, volt olyan hónap, amelyben már a 90 százalékot is a visszaváltási arány, a REpont automaták elérhetősége pedig egyre inkább boltválasztási szemponttá vált a fogyasztóknak – hangzott el a Coca-Cola Magyarország által szervezett fenntarthatósági kerekasztal-beszélgetésen a Sziget fesztiválon.
Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség főtitkára szerint a kimagasló visszaváltási és újrahasznosítási arányok mögött
- a gyártók,
- a kereskedelmi szereplők,
- a hulladékkezelési szakemberek
- és a fogyasztók
közös erőfeszítései állnak, amelyeket a szabályozó hatóságokkal és a kormányzattal való szoros együttműködés tett lehetővé.
A hazai lakosság gyorsan megszokta a visszaváltási rendszert
Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója ismertette a rendszer eddigi eredményeit.
A tavalyi bevezetés óta a hazai lakosság több mint 2,7 milliárd darab visszaváltási díjas terméket vitt vissza a REpont automatákba vagy kézi átvételi pontokra.
Az idei nyár rekordokat hozott a visszaváltás terén: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 milliót.
A mostani 80 százalékos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiváló eredmény, és várhatóan 2026-ra állandósul majd a 90 százalék feletti érték.
A korábbi, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.
A visszaváltási rendszerért felelős Mohu zárt logisztikai rendszert működtet, így az összegyűjtött csomagolás garantáltan újrahasznosításra kerül, nem jut a szemétégetőbe vagy lerakóba. „Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre – mondta az operatív igazgató –, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően néhány hónap leforgása alatt hatalmas lépést tettünk egy fenntarthatóbb jövő megteremtése felé.”
„A DRS-rendszer, azaz az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének bevezetése fontos mérföldkő volt a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében, egy, a körforgásos gazdaság felé tett újabb lépés, amely nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem az iparfejlesztés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása szempontjából is kiemelt jelentőségű” – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte, hogy az eddigi eredmények, így a visszaváltási arány gyors növekedése, azt mutatják, hogy megfelelő infrastruktúra, szemléletformálás és ösztönzés mellett a hazai fogyasztók is szívügyüknek tekinti a környezetvédelmet. Ez egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk a zöldátállásban.
A kormányzat számára kulcsfontosságú a lakosság szemléletformálása, a hazai ipar energia- és nyersanyag-takarékos gazdálkodása,
valamint a gyártókkal és hulladékgazdálkodási szereplőkkel való szoros együttműködés is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes rendszert építsünk.
Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, kommunikációért és fenntarthatóságért felelős igazgatója hozzátette: az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználás érdekében szorosan együttműködnek a partnereikkel, valamint a kormányzat szereplőivel is.
„A zöldipar is aktív szerepet vállal a fenntartható csomagolások fejlesztésében, használatában, alkalmazásában, illetve – például a hulladékhasznosító iparon keresztül – a körforgásos alapanyag előállításában, hiszen a fenntarthatóság elérése közös felelősségünk – mondta Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének szakmai igazgatója. – A jogalkotók, szakemberek, gyártók, kereskedők, a visszaváltási rendszer működtetője és a fogyasztók együttműködése, valamint az edukációs erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a hulladékgazdálkodásban, a társadalom szemléletformálásában és hosszú távon a fenntarthatóság terén. A közös munka jelenleg is zajlik, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csak összefogással érhetünk el valódi változást” – tette hozzá.
Még több újrahasznosítás a Sziget Fesztiválon is
A Green Sziget Center évről évre izgalmas programokon keresztül mutatja be nemcsak saját fenntarthatósági gyakorlatait, de szemléletformáló üzeneteket is igyekszik eljuttatni a látogatóhoz. Dominus Ákos, a Sziget fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta:
a fesztiválon a legnagyobb mennyiségű hulladékot a PET-palackok és az aludobozok jelentik, amelyet azonban magas arányban tudnak visszagyűjteni.
Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója átfogó képet adott a visszaváltási rendszer elfogadottságáról. Felméréseik szerint a lakosság nagyobb része ismeri és használja a visszaváltási rendszert.
Felhívta a figyelmet, hogy a visszaváltási rendszer nem csupán egy új szolgáltatás, hanem egyre inkább befolyásolja a fogyasztói döntéseket, például a boltválasztást, sőt, az oda járás gyakoriságát is: az utóbbi kapcsán a válaszadók 42 százalékra említette, hogy gyakrabban megy el egy adott üzletbe vásárolni, mert működik benne REpont. A lakosság tehát egyre tudatosabb, és a REpont rendszerhez hasonló motiváló rendszerek kulcsfontosságúak a pozitív viselkedésváltozás elérésében és a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásban – mondta Sági Ferenc.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
