Tudásintenzív FDI és a magyar gazdaság szintlépése

Magyarország gazdasági fejlődésében továbbra is fontos szerepet játszanak a közvetlen külföldi tőkeberuházások (FDI). Hazánk a régió egyik gyártási központjának tekinthető, az értékláncban való feljebb lépéshez, a magyar kormány „Invented in Hungary” víziójának megvalósulásához pedig ugyancsak szükség lesz a külföldi vállalatok fejlesztési projektjeire. Ebben az értelemben jó hír, hogy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által júniusban közzétett, szokásos éves befektetési jelentés (World Investment Report) szerint a multinacionális vállalatok gyorsuló ütemben alakítják át ellátási láncaikat, amely folyamat egyik nyertese – több más régió mellett – Közép-Európa. A jelentés szerint a 2025-ös évre vonatkozó, kedvezőtlen globális kilátások ellenére a digitális gazdaságnak minden esélye meg van arra, hogy idén is vonzó FDI-célpont maradjon. Magyarország szemszögéből ennek azért van jelentősége, mivel az értékláncban való feljebb lépést szolgáló, tudásintenzív fejlesztések jelentős része valamilyen módon köthető a K+F-tevékenységhez, illetve a digitális gazdasághoz. A potenciált mutatja, hogy ez utóbbiban a zöldmezős FDI csaknem háromszorosára nőtt 2020 óta. A kínai Big Tech terjeszkedése ellenére ugyanakkor a fejlődő világban a digitális gazdaság legnagyobb külföldi beruházóinak továbbra is az USA vállalatai számítanak, ezért hazánknak a tudásintenzív FDI terén is érdemes törekednie egyfajta egyensúlyozásra nyugat és kelet között. Ennek megvalósítását ugyanakkor nehezíti a fokozódó nagyhatalmi versengés, a geopolitikai feszültség növekedése és a technológiai decoupling.

A high-tech és tudásintenzív beruházások elnyerése ott kezdődik, hogy tisztában kell lenni a vállalati értékteremtést vezérlő tényezőkkel, amelyek alapvetően meghatározzák a projektek helyszínválasztását. A World Investment Report szerint a projektek „krémje” továbbra is azokban az országokban valósul meg, amelyek olyan támogató, innovációs ökoszisztémát építenek ki, amely magában foglalja a magasan képzett munkaerőt, a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét és az adatbiztonságot. A felsorolás tovább bővíthető olyan mozgatórugókkal, mint a helyi piac mérete, a tudományos infrastruktúra, illetve más cégek és állami tudásközpontok közelsége.

Az adaptív jellegű kutatás-fejlesztési feladatok esetén a helyszínválasztásban a földrajzi elhelyezkedés játszik meghatározó szerepet, mivel lényeges, hogy a tevékenység az új technológiákat elsőként alkalmazó vásárlókhoz közeli telephelyen történjen. 

Ebben az esetben meghatározó az adott ország technológiai infrastruktúrája és innovációs ökoszisztémája. Szintén lényegesek a helyi leányvállalat képességei és potenciálja, mivel a beruházási projektek elnyeréséért gyakran versenyt folytatnak a multinacionális cég különböző országokban működő leányvállalatai. 

Az „Invented in Hungary” vízió megvalósulásához ugyanakkor nem csupán a hazai innovációs rendszer erősítésére lesz szükség, hanem a befektetésösztönzés célzottabbá tételére is. Különbség van ugyanis az egyes K+F-beruházási projektek értéke között. Magyarországon a „K+F” kifejezés jelenleg általános varázsigének számít, így minden ilyen jellegű külföldi beruházási projekt automatikusan jelentős sikerként van elkönyvelve. A K+F vonatkozású FDI-projekteknek ugyanakkor negatív mellékhatásai is lehetnek a fogadó ország gazdaságára nézve. A beruházást végrehajtó multinacionális vállalatok magas fizetés- és karrierlehetőség felkínálása révén rendszerint magukhoz vonzzák a legjobb kutatókat és mérnököket. A helyi vállalatok és kutatóintézetek számára csak a maradék szakemberállomány lesz elérhető, akiknek a szakmai tudása sok esetben alacsonyabb színvonalú. Előfordulhat, hogy a multinacionális vállalat olyan területre összpontosítja a K+F-tevékenységét, amely az adott ország gazdasága szempontjából kevés jelentőséggel bír, és így más, hasznosabb területektől von el technológiai és humán erőforrásokat. Végül pedig kockázatot jelenthet az is, ha a multinacionális vállalat beruházása révén létrejövő K+F-központ egy zárt egységként működik, alacsony szintű tudástranszfer mellett, alig kapcsolódva a helyi szereplőkhöz. 

Végezetül nem szabad elfeledkezni arról, hogy a multinacionális cégek mellett a magyar kis- és közepes vállalatok innovációs tevékenységének ösztönzése sem szorulhat háttérbe. Az FDI tovagyűrűző pozitív hatásait ugyanis felerősíti az innovatív légkört teremtő kis- és középvállalatok jelenléte. Ilyen ökoszisztémák pedig rendszerint olyan helyszíneken fejlődnek ki, ahol „van valami a levegőben”, vagyis létezik egy olyan közeg, ami segíti az ötletek, a tudás és a tapasztalatok áramlását, ahol a vállalkozói szemlélet megbecsült érték, és támogató háló segíti az innovatív ötletek átültetését a valóságba.