A budapesti belvárosban tapasztalható ingatlanpiaci pörgéshez hasonlóan a vidéki családi házak piaca is egyértelműen élénkül. „Lassan közelítünk a válság előtti szinthez, ami a forgalmat és az árak alakulását illeti. Bár a lakásokkal ellentétben ezen a területen nem jellemző, hogy a pénzüket befektetni vágyók jelentős számban lennének jelen, a nagyobb vidéki városokban tíz százalék fölötti a forgalomnövekedés ebben a szegmensben is” – mondta a Világgazdaságnak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Az ingatlanközvetítő lánc statisztikái szerint Miskolcon a 100-150 négyzetméter közötti családi házak piaci ára 20-25 millió forint. A forgalomnövekedés 2013-hoz képest tavaly csaknem 30 százalék volt a városban, de Nyíregyházán, Pécsett, Szekszárdon és Pakson is 20-30 százalék közötti bővülés történt, a családi házak esetében a növekedési ütem ennek azonban csak mintegy felét teszi ki.
„Tízből legalább öt vevő szóba hozza a CSOK-ot, az érdeklődők 20-40 százaléka igényli végül ténylegesen is a támogatást, ami vidéken akár a vételár ötödét is kiteheti” – tette hozzá Déry Attila. Szerinte a pozitív hatása tartós lesz, és mivel a gazdasági válság évei alatt több százezer adásvételt halasztottak el a vevők, az felívelése középtávon sem vált majd ellenkező irányba.
Egy-másfél éven belül várhatóan az újlakás-kínálat is bővülni fog, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megyei jogú, a nem megyei jogú városokban és a községekben közel 40 százalékkal emelkedett a kiadott építési engedélyek száma tavalyhoz képest. Bár ez nagy ugrásnak tűnik, az első fél évben kiadott csaknem 5600 lakásépítési engedély valójában csak az alacsony bázishoz képest jelentős szám. A használatba vett lakások száma nem éri el a 3100-at, azaz stagnál.
„Szokatlan jelenség ugyan, de a főváros egyes kerületeiben jellemző, hogy a jó minőségű, tíz évnél nem régebbi házak ára meghaladja az új építésűekét, hiszen az utóbbi kategóriában gyakorlatilag nincs kínálat, így aki költözni szeretne, kénytelen elkezdeni nézelődni a néhány évvel ezelőtt épített ingatlanok között” – hívta fel a figyelmet Déry Attila. Szekszárdon az újszerű lakások négyzetméterára szintén megközelítette az új építésűekét. Legnépszerűbbek továbbra is a 15–30 millió forint közötti házak, az ennél drágább kategóriában az adásvételek minimális százaléka történik.
A Duna House legutóbbi – augusztusra vonatkozó – adatai szerint azoknak, akik családi házat akartak eladni, nem kellett lényegesen csökkenteniük az árat. Országosan átlagosan 4 százalékkal mérsékelték az eredetileg megszabott összeget, mielőtt a vevő megjelent. Az alku során az ár Budapesten további 7, Pest megyében 8, vidéken pedig 9 százalékkal csökkent.
Az Otthon Centrum adatai szerint 2013 óta nem változott érdemben a családi házak értékesítési ideje: az 7 hónap körül van, és az elmúlt hónapokban legfeljebb néhány nappal csökkent. Mivel a családi házak, ellentétben például panellakásokkal, mind minőségben, mind elrendezésben, mint alapterületüket tekintve igencsak eltérnek egymástól, az alkutér nagy, a potenciális vevők pedig lényegesen hosszabb ideig gondolkodnak, hiszen a vételár jellemzően több tízmillió forint.
Szűnő szezonalitás
A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelynek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27 százalékos, európai viszonylatban is kiugróan magas áfát – hívja fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület. Álláspontjuk szerint egy esetleges kedvezőbb áfakulcsot a magánszemélyek által a lakásépítés során kifizetett vállalkozói díjra és a felújításokra is ki kellene terjeszteni.
Az Otthon Centrum munkatársainak tapasztalati szerint egyébként egyre kevésbé érezhető különbség az ingatlanpiaci adásvételek számában évszakonként. Gyakorlatilag megszűnt a tavaszi és az őszi szezon, mindössze decemberben – vélhetően az ünnepek miatt – esik vissza a forgalom, ami aztán januárban robbanásszerűen indul újra.
