Nincs katasztrófa a BKV-nál

Várhatóan októberben derülhet ki, hogy miként alakul a BKV hosszú távú finanszírozása – mondta Tarlós István, a pénteki sajtótájékoztatón a főpolgármester ezt az időpontot a kormánytól kapott információra alapozta. „Ígértem már szeptemberre is a megoldást, de korábban nekem is ezt mondták” – fogalmazott Tarlós, s hozzátette: azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kabinet valójában milyen konstrukciót támogat majd.

Az már korábban felmerült, hogy a főváros bizonyos ingatlanokat átad az államnak. „A BKV működési finanszírozása kapcsán szóba sem jött az ingatlanok átadása”, és ez nem is jelentene megoldást – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a főpolgármester. Az ingatlanokra szüksége van az államnak, ezért kerülnek hozzá, és miután azok az államháztartáson belül maradnak, így vagyonvesztés sem következik be – mondta Tarlós. A városvezető nem örül ugyan a BKV jelen nehéz helyzetének, de nincs katasztrófa, tényleges veszély nem fenyeget – emelte ki a főpolgármester –, a városnak ugyanis van tartaléka, amelyet az uniós beruházások saját forrásaira kíván felhasználni, de ha szükség lenne rá, akkor ehhez a pénzhez hozzányúlnának. Attól tehát nem kell tartani, hogy a garázsban maradnak a közösségi közlekedési járművek, sohasem omlott még össze a főváros közlekedése – tette hozzá Tarlós.

A BKV-nak éves szinten 14-15 milliárd forintjába kerül az agglomerációs szolgáltatások nyújtása, miközben az ebben a körben keletkező menetdíjbevételekkel együtt a főváros (pontosabban a Budapesti Közlekedési Központ, BKK) valamivel több mint négymilliárd forinthoz jut. Az agglomerációs települések ugyanis nem veszik ki a részüket az amortizációból, a fejlesztésekből – mondta Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, aki szerint nem a budapestiekkel szeretnék megfizettetni az agglomerációs utasok szállítása által keletkezett költségeket.

A BKV finanszírozásába be lehetne vonni a dugódíjból származó forrást is – mondta Tarlós, és azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre sem a zónahatárokról, sem pedig a dugódíj mértékéről nincs döntés. Ezeket csak azt követően határozhatnák meg, ha eltörölnék azt a jogszabályt, amely ma még nem engedi meg a dugódíj bevezetését. A főpolgármester azt mondta, hogy a dugódíj gondolata miatt nem marasztalja el az előző városvezetést, de azt kérdésesnek találja, hogy ezt célszerű volt-e beépíteni az M4-es metró uniós finanszírozási szerződésébe. Ha a város nem vezetné be a dugódíjat, jó pár milliárd forintot vissza kellene fizetnie, márpedig – tette hozzá a főpolgármester – „nincs kedvünk egy forintot sem visszafizetni”.

Nagy ívű tervek

A tervek szerint a főváros létrehoz egy közbeszerzések lebonyolítására szolgáló céget, és ezzel az önkormányzati vállalkozásoknak is egyeztetniük kell majd – mondta Tarlós. Valószínűleg lesz majd egy Budapesti Közfejlesztési Tanács is, amely testület rangsorolja, összehangolja a beruházásokat, illetve koordinálja a forrásokat – mondta a főpolgármester. Tarlós azt is elmondta, hogy az uniós források felhasználása miatt támogatná Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azon javaslatát, amely szerint – a régióban – Pest megyét leválasztanák a Budapestről.