Nyolc százalékot meghaladó mértékben emelkedett mind az Anheuser-Busch InBev, mind a SABMiller árfolyama azóta, hogy szeptemberben az egyesülésükről szóló első hírek megjelentek. A világ söriparának első és második számú szereplője kedden jelentette be, hogy a brit–dél-afrikai SABMillerre tett negyedik ajánlat célba ért, vagyis az erős brazil és belga felmenőkkel rendelkező amerikaiak egy 106 milliárd dolláros ügylet keretében birtokon belülre kerülhetnek.
A versenyhatósági procedúra hosszadalmas lesz, tekintettel arra, hogy a két gigász együtt a globális piac 31 százalékát uralja. Különösen a sörfogyasztás immár negyedét Kínában, ahol a hatóságok eddig is kategorikusan tiltották a két nagy bárminemű együttműködését. Nem véletlenül, mivel a SABMiller piacvezetőnek számít, a cégnek 49 százaléka van többségi állami tulajdonú Snow nevű vegyes vállalatban, amely 98 gyárában évi 11,8 milliárd liter sört főz. A nevét a hab fehér színéről kapó „Hópihe” főként Ázsiában ismert, ám globális szereplő, hiszen minden egyes eladott rekesz sörben virtuálisan megbújik egy-egy palack Snow.
Ha ehhez még hozzájönnének az AB InBev szintén népszerű Beck’s, Stella Artois, Budweiser és egyéb márkái, akkor másnak alig jutna hely a kínai söntésekben, mert együtt bőven 40 százalék feletti részesedést szereznének a piacon. Az 1984-ben megtelepedett AB InBevnek például 39 sörgyára van az országban, 26 ezer dolgozóval – érzékelteti a nagyságrendeket írásában az AP. Kínában egyelőre a sűrű fillér taktikája érvényesül, de a tömegtermelésről a hangsúly lassan eltolódik a magasabb haszonkulcsú minőségi termékek felé, ahogy egyre vastagodik a helyiek pénztárcája. A sűrű fillérből is szép summa jön ki, a SABMiller például az első fél évben 228 millió dolláros profitot vett ki kínai cégéből.
Carlos Brito, az AB InBev nagy hatalmú vezetője, a söripari fúzió koronázatlan királya azonban nem aggódik emiatt. Ahogy az eddigieket, úgy ezt a problémát is kezelni fogja. Az engedélyeztetési eljáráson kívül most az az első számú teendője, hogy a 106 milliárd dolláros fúzióhoz pénzt szerezzen. A befektetők bíznak az 55 éves brazil üzletember tapasztalatában, ezért nem az a kérdés, hogy a felvásárláshoz szükséges 55 milliárd dollárt elő tudják-e teremteni, hanem az, hogy az e célra kibocsátandó kötvényeket milyen hozammal párosítják. Ekkora, fúzió finanszírozásához végrehajtott vállalati kötvénykibocsátás még nem volt, a rekordot a Verizon távközlési társaság tartja, amely 2013-ban kivásárolta közös amerikai mobilcégükből a Vodafone-t, s ehhez 49 milliárd dollárt vont be a piacról.
Az AB InBev kötvénykibocsátásának megszervezésére hét meg nem nevezett nagybankot kértek fel, egyes hírek szerint a Bank of America és a Banco Santander is közöttük van. A Bloomberg úgy tudja, hogy különböző piacokon, devizákban és lejáratokon fogják teríteni a kötvényeket. Az e felett még szükséges 10-15 milliárdot pedig hitelfelvétellel teremtik elő. A vállalati kötvénypiacon élénk pezsgés tapasztalható, a 2014-es kibocsátási csúcs is már a múlté, nyár végéig 21 százalékos pluszt regisztráltak, ami nem véletlen, hiszen a nulla százalékos kamatkörnyezetben a befektetők érdeklődése a magasabb hozammal kecsegtető kötvények irányába fordul.
