Nyolc százalékot meghaladó mértékben emelkedett mind az Anheuser-Busch InBev, mind a SABMiller árfolyama azóta, hogy szeptemberben az egyesülésükről szóló első hírek megjelentek. A világ söriparának első és második számú szereplője kedden jelentette be, hogy a brit–dél-afrikai SABMillerre tett negyedik ajánlat célba ért, vagyis az erős brazil és belga felmenőkkel rendelkező amerikaiak egy 106 milliárd dolláros ügylet keretében birtokon belülre kerülhetnek.
A versenyhatósági procedúra hosszadalmas lesz, tekintettel arra, hogy a két gigász együtt a globális piac 31 százalékát uralja. Különösen a sörfogyasztás immár negyedét adó Kínában, ahol a hatóságok eddig is kategorikusan tiltották a két nagy bárminemű együttműködését. Nem véletlenül, mivel a SABMiller piacvezetőnek számít, a cégnek 49 százaléka van többségi állami tulajdonú Snow nevű vegyes vállalatban, amely 98 gyárában évi 11,8 milliárd liter sört főz. A nevét a hab fehér színéről kapó „Hópihe” főként Ázsiában ismert, ám globális szereplő, hiszen minden egyes eladott rekesz sörben virtuálisan megbújik egy-egy palack Snow.
Ha ehhez még hozzájönnének az AB InBev szintén népszerű Beck’s, Stella Artois, Budweiser és egyéb márkái, akkor másnak alig jutna hely a kínai söntésekben, mert együtt bőven 40 százalék feletti részesedést szereznének a piacon. Az 1984-ben megtelepedett AB InBevnek például 39 sörgyára van az országban, 26 ezer dolgozóval – érzékelteti a nagyságrendeket írásában az AP. Kínában egyelőre a sűrű fillér taktikája érvényesül, de a tömegtermelésről a hangsúly lassan eltolódik a magasabb haszonkulcsú minőségi termékek felé, ahogy egyre vastagodik a helyiek pénztárcája. A sűrű fillérből is szép summa jön ki, a SABMiller például az első fél évben 228 millió dolláros profitot vett ki kínai cégéből.
Carlos Brito, az AB InBev nagy hatalmú vezetője, a söripari fúzió koronázatlan királya azonban nem aggódik emiatt. Ahogy az eddigieket, úgy ezt a problémát is kezelni fogja. Az engedélyeztetési eljáráson kívül most az az első számú teendője, hogy a 106 milliárd dolláros fúzióhoz pénzt szerezzen. A befektetők bíznak az 55 éves brazil üzletember tapasztalatában, ezért nem az a kérdés, hogy a felvásárláshoz szükséges 55 milliárd dollárt elő tudják-e teremteni, hanem az, hogy az e célra kibocsátandó kötvényeket milyen hozammal párosítják. Ekkora, fúzió finanszírozásához végrehajtott vállalati kötvénykibocsátás még nem volt, a rekordot a Verizon távközlési társaság tartja, amely 2013-ban kivásárolta közös amerikai mobilcégükből a Vodafone-t, s ehhez 49 milliárd dollárt vont be a piacról.
Az AB InBev kötvénykibocsátásának megszervezésére hét meg nem nevezett nagybankot kértek fel, egyes hírek szerint a Bank of America és a Banco Santander is közöttük van. A Bloomberg úgy tudja, hogy különböző piacokon, devizákban és lejáratokon fogják teríteni a kötvényeket. Az e felett még szükséges 10-15 milliárdot pedig hitelfelvétellel teremtik elő. A vállalati kötvénypiacon élénk pezsgés tapasztalható, a 2014-es kibocsátási csúcs is már a múlté, nyár végéig 21 százalékos pluszt regisztráltak, ami nem véletlen, hiszen a nulla százalékos kamatkörnyezetben a befektetők érdeklődése a magasabb hozammal kecsegtető kötvények irányába fordul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.