Számtalan kérdéssel és bizonytalansággal indul útjára hétfőn az állami földek árverés útján zajló értékesítése, elsősorban amiatt, mert a licitálók nem tudhatják, hogy megkapják-e a vásárláshoz szükséges MFB-hitelt. „A gazdák úgy mennek el az árverésekre, hogy konkrét, írásos hitelígérvény nincs a zsebükben” – vetette fel a csütörtökön a Napi.hu szervezésében megtartott agrárkonferencián Máhr András.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese az eseményen elmondta: a három hektárnál nagyobb földek árverésénél a liciten részt vevőknek 20, valamint jelenlegi bérlőként is 10 százalékos önerőt kell felmutatniuk. Az ezen felül megszerezhető, kedvezményes MFB-hitelről azonban a jövő heti licitek esetén még nem tudhatják, hogy megkapják-e vagy sem.
A kérdés azért is fontos, mert adott esetben a vásárló nem csupán azt kockáztatja, hogy lecsúszik az általa kiszemelt földterületről. A licitáláson való részvételhez – azon túl, hogy az előfeltételeknek meg kell felelni, vagyis helyben lakó földművesnek kell lenni – az ajánlattevőnek 10 százaléknyi biztosítékot is le kell tennie. Amennyiben nem nyer az árverésen, ezt az összeget a vevőjelölt természetesen visszakapja. Ha viszont nyer, és esetleg időközben kiderül, hogy valamilyen oknál fogva nem kapja meg az MFB-hitelt, akkor máshonnan kell a hiányzó összeget előteremtenie, vagy bukja a letett előleget is.
Egyelőre nem világos, hogy az MFB milyen esetekben tagadhatja meg a folyósítását, az így elveszített pénz azonban jelentős összeg lehet. Például egy, a programban közepesnek minősülő 50 hektár földterület kikiáltási ára 70 millió forint körül is alakulhat. A liciten részt vevőknek így 7 millió forintot kell előre letenniük. Ha valaki az adott területen bérlő is, akkor ez az összeg egyben az önerőt is fedezi, ha nem bérlő, akkor 20 százalékos önrész kell, vagyis ehhez még hozzá kell tennie újabb 7 millió forintot. A 14 millió forint feletti részt – jelen példa esetében 56 millió forintot – a legtöbb vevő alighanem az MFB által rendkívül kedvező feltételek mellett kínált hitelével fizetne ki. Ha azonban a nyertes nem kapja meg a hitelt, elveszíti az előre letett összeget, példánkban a 7 millió forintot.
Sokak szerint ezért azok, akik egyáltalán szóba jöhetnek anyagi helyzetük, lakóhelyük és földművesstátusuk révén vevőként, kétszer is meggondolják majd, hogy beszálljanak-e a licitálásba. Azok azonban, akik eleve nem számítanak hitelre, mert önerőből ki tudják fizetni a vételárat, könnyen egyedüli licitálóként vásárolhatják majd meg a földet, ellenfelek hiányában akár kikiáltási áron. Ha így lesz, akkor is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, az érdemi földterületek induló ára ugyanis 50 millió forinttól akár a több száz milliós árig terjed, a programban értékesíteni kívánt legdrágább föld kikiáltási ára pedig a 900 millió forintot is meghaladja. Bár ez utóbbi csak kirívó példa, így is könnyen lehet, hogy a kockázat miatt javarészt az önerővel jól álló vagy a hitelképességükben teljesen biztos vevők jönnek csak szóba vevőként, falvanként alighanem egy-két személy csupán.
Lex Simicska?
„Az új tulajdonosnak legyen lehetősége földhaszonbérlet felülvizsgálatára. Vannak, akik ezt lex Simicskaként egyszerűsítik, kétségtelen, hogy ez a jog azon cégeket fogja elsősorban érinteni, amely cégek a piaci árnál olcsóbban bérelnek földterületet a magyar államtól” – fogalmazott Lázár János tegnap. A Miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök beterjesztett egy javaslatot, amely szerint az új tulajdonosok emelhetik majd a bérleti díjakat. A Simicska-érdekeltségbe tartozó Mezort Zrt. vezérigazgatója azonban korábban cáfolta, hogy esetükben emelhető lenne a bérlet összege, mivel a kétharmados földforgalmi törvény ezt nem teszi lehetővé.
