Úgy nyert a főváros, hogy vesztett
Budapest nem kilincselhet a kormánynál újabb forrásokért a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására – az új lakások áfájának csökkentésével együtt, egy nap alatt elfogadott jogszabálymódosítás szerint ezt saját iparűzési adójából kell megoldania.
A gazdasági növekedés ösztönzéséről szóló törvénycsomagba két, az önkormányzati adókat érintő módosítást iktattak be a képviselők. Az egyik a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006-os törvényt változtatja meg. Így a fővárost a jelenlegi 51 százalék helyett jövőre már az elosztásra szánt források 52,5 százaléka illeti meg, 2017-től pedig már 54 százalék. Ez számításunk szerint jövőre plusz hárommilliárd forint a fővárosnak és ennyi mínusz a kerületi önkormányzatnak.
A többlet biztosan a közösségi közlekedés finanszírozására fordítják, ennek ugyanis megszüntették az eddigi korlátját. Korábban a jogszabályban konkrétan meghatározták, hogy a forrásmegosztás során megkapott fővárosi összeg négy százaléka mehet a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására. Az új változat azonban ilyen konkrét finanszírozási elvárást nem fogalmaz meg. Azt írja elő, hogy a jövőben az önkormányzat ebből a forrásból állja a közösségi közlekedés teljes forrásigényét. A módosított törvény szerint a „Fővárosi Önkormányzat az őt megillető 52,5 százalékból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” biztosítja. A megemelt keretből ráadásul kötelező is lesz a helyi közösségi közlekedés finanszírozását megoldani. A helyi adókról szóló törvény szintén most elfogadott módosítása ugyanis az iparűzési adóbevételből „különösen” finanszírozandó tételek közé beemelte a helyi közlekedési feladatokat. Korábban ide csak a szociális ellátások tartoztak. Tehát az önkormányzatok addig nem használhatják fel az iparűzési adóbevételeket útépítésre vagy egyéb feladatok finanszírozására, amíg nem fizetik ki a szociális ellátások mellett a közösségi közlekedési kiadásokat. Budapest esetében ez azt jelenti, hogy amíg a szociális kiadásokra és a közösségi közlekedésre nem költenek el több mint százmilliárdot, addig ezekre a célokra nem kérhetnek pénzt a kormánytól.
A főváros a jogszabály-változtatásokal rosszabbul járt. A forrásmegosztásnak köszönhetően jövőre – a kerületek „pénzéből” – hárommilliárddal többet költhet a közösségi közlekedésre. Eközben azonban az állami „támogatás” hatmilliárddal csökken. Vagyis az idei 24 milliárd forint után jövőre már csak 18 milliárd forintos központi pénzzel számolhat Budapest a közösségi közlekedésben. A hiányzó hárommilliárdot pedig a rendelkezésre álló iparűzési adóbevételekből kell pótolnia.
A finanszírozási igény várhatóan a jövőben sem csökken: 2017-től hatmilliárdra nő ugyan a forrásmegosztásból Budapestre eső rész, az állami támogatás azonban tovább apad, és ebben az évben már csak 15 milliárd forint lesz (vagyis kilencmilliárddal kevesebb az ideinél), 2018-ban pedig 12 milliárd forintot kaphat ezen a címen a főváros.
Ráadásul a jogszabályváltozások az agglomerációs közlekedés veszteségének finanszírozására sem térnek ki. Ez évente 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben néhány milliárd forintos bevétele keletkezik ebből a tevékenységből, vagyis a lyuk tízmilliárdos. Ezt kellene a főváros szerint a környező településeknek fedezniük, ám erről egyelőre nem szólnak az új szabályok. A jogszabályok szerint mindenesetre a főváros ellátási kötelezettsége csak a városhatárig terjed. Ezek a változások abba az irányba mutatnak, hogy Budapest a városhatárig nyújtson közösségi közlekedési szolgáltatásokat, onnantól pedig a szomszédos település a számára rendelkezésre álló iparűzési adó felhasználásával.
A főpolgármesteri hivatal csak annyit közölt: „Ha valóban az a helyzet, ahogy most értelmezik, akkor az rosszabb, mint amilyen volt.” Hangsúlyozták, Tarlós István főpolgármester külföldön van, és csak Orbán Viktor miniszterelnökkel december 21-re tervezett megbeszélése után nyilatkozik az ügyben, előtte még tájékozódik.
