Alakul a megoldás az energiatárolókkal, könnyebb helyzetbe kerülhet a magyar árampiac
A magyar villamosenergia-piac szorosan integrálódik az európai rendszerbe, így a hazai nagykereskedelmi árak jövőbeli alakulását nemcsak a belföldi beruházások, hanem a kontinens szintjén zajló fejlesztések is alapvetően meghatározzák – mutatott rá Kaderják Péter.
A piaci folyamatokat több, egymással párhuzamosan érvényesülő hatás alakítja. Az elektrifikáció – az elektromos közlekedés, valamint az elektromos fűtési és hűtési megoldások térnyerése – növeli a villamosenergia-keresletet, különösen a napi esti csúcsidőszakban, ami felfelé húzza az árakat. Ezzel párhuzamosan a naperőművi kapacitások gyors bővülése összességében mérsékli a spotpiaci árakat, ugyanakkor az időjárásfüggő termelés nem esik egybe sem a napi, sem az éves fogyasztási csúcsokkal.
Nappal felesleg, este hiány
Ebből fakad a rendszer alapfeszültsége.
„A napenergia-termelés növekedése következtében alakult ki az a helyzet, hogy nyáron, napsütéses időszakokban Magyarország gyakran villamosenergia-exportőrré válik, mivel a megtermelt energia nem használható fel teljes mértékben belföldön” – ismertette az ügyvezető, kiemelve, hogy sokszor rendkívül alacsony, esetenként negatív árakon lehet csak eladni ezt a mennyiséget. Ezzel szemben az esti csúcsidőszakban nagyon jelentős, magas árú importra szorul az ország.
Erre a kettősségre reagál több párhuzamosan futó tárolótámogatási program.
A Metároló program keretében mintegy 500 megawatt per 1000 megawattóra ipari léptékű kapacitás lép be a rendszerbe 2026 tavaszáig; az energiaintenzív fogyasztók programja legalább 600 megawatt per 1200 megawattóra kiépítését célozza. A lakossági szegmensben a Napenergia Plusz program révén körülbelül 60 megawatt per 120 megawattóra kapacitás valósult meg, az új Otthoni Energiatároló Programtól pedig további mintegy 200 megawatt per 400 megawattóra decentralizált kapacitás várható. Összességében a 8,4 gigawatt beépített naperőművi kapacitással rendelkező hazai rendszerbe év végéig hozzávetőleg 1360 megawatt per 2720 megawattóra energiatároló léphet be – vont egyenleget Kaderják Péter.
Jó az irány, de további fejlesztésekre is szükség lesz
Az ügyvezető emellett arról is beszélt: ez a kapacitás érdemi lehetőséget teremt arra, hogy az esti csúcsidőszakban jellemző, mintegy 2000–4000 megawattos importigény egy részét hazai, megújuló forrásból származó energiával váltsuk ki. Mérsékelheti a naperőművi túltermelés miatt szükséges visszaterheléseket, csökkentheti a paksi atomerőmű szabályozási kényszerét, és hozzájárulhat a villamosenergia-rendszer hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb üzeméhez. Ugyanakkor Kaderják Péter szerint
a számokból az is jól látszik, hogy ez a tárolói kapacitás egyelőre elsősorban a problémák mérséklésére alkalmas, teljes körű megoldást nem nyújt: a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseinek kezeléséhez további, jelentős volumenű tárolói fejlesztésekre lesz szükség.
Rövid, közép- és hosszú táv
Az árakra gyakorolt hatás időhorizontonként eltérő, Kaderják Péter ezt is részletezte. Jelezte, hogy mivel nemcsak Magyarországon, hanem az EU számos tagállamában is zajlanak nagyszabású energiatárolási beruházások, rövid távon az integrált árampiacon – ha nem is jelentős mértékben – egyértelműen mérséklődhet a nappali és esti árak közötti különbség. Középtávon az újabb nap- és szélerőművi kapacitások egyre inkább hibrid megoldásokként, energiatárolókkal kombinálva valósulnak meg, ami kiegyensúlyozottabb termelési profilt és mérsékeltebb áringadozásokat eredményez. Hosszabb távon pedig várhatóan olyan komplex, időjárásfüggő, de tárolással integrált erőművi megoldások terjednek el, amelyek működési jellegükben egyre inkább közelítenek a hagyományos alaperőművekhez – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy ezek az erőművek képesek lehetnek folyamatos, úgynevezett zsinóráram jellegű villamosenergia-termelésre, ezáltal stabilabb és kiszámíthatóbb ellátást biztosítva.
Versenyképesség és hazai hozzáadott érték
Az energiatárolás az ipari fogyasztók számára is új perspektívát nyit.
A tárolás lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne csupán a napsütéses időszakok alatti fogyasztást váltsák ki saját napenergiával, hanem a többletenergiát a reggeli, késő délutáni vagy esti csúcsok idején is hasznosítsák.
A hálózathasználati és egyéb díjelemek – köztük a KÁT- és EKR-díjak – egy része is elkerülhetővé válik, a beruházások révén a jövőbeli energiaköltségek nagyobb mértékben tervezhetővé és részben fixálhatóvá válnak. Ugyanakkor az energiatárolási boom egy paradoxont is felvet: miközben Magyarországon jelentős akkumulátorcella-gyártás működik, a BESS-, vagyis a komplex tárolói rendszerek döntően importtechnológiával valósulnak meg. „A hazai cellagyártók 90 százalék feletti exportaránnyal dolgoznak, így az sem kizárt, hogy bizonyos energiatároló berendezésekben a Magyarországon gyártott cellák köszönnek vissza” – jegyezte meg Kaderják Péter, hozzátéve: a szövetség kívánatosnak tartaná, hogy magyar brand is megjelenhessen a tárolói piacon.
