Mától szabadon felhasználhatók Bartók Béla, Szerb Antal és Pietro Mascagni művei is, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem. Az Országos Széchényi Könyvtár már el is kezdte feltölteni a netre a most szabadon felhasználhatóvá váló műveket.
Bartók művei ugyan szabadon felhasználhatóvá váltak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két jelentős megkötés: az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi műve), a másik pedig, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak - közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
Szintén szabadon lehet felhasználni Johan Huizinga holland történész és indológus, Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester, Szerb Antal író, irodalomtörténész, valamint Fényes Adolf, festőművész műveit is.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből kilenc élő szerző, és csak egy örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.
