Hazai biogázüzemek sora dobhatja be a törülközőt jövőre és 2017-ben, mert csak addig adhatják el a biogázukkal termelt áramot a kötelező átvételi rendszerben (KÁT), támogatott áron. Többségük már csak abban bízik, hogy megsegíti őket a KÁT-ot felváltó új rendszer, a Metár, például azt méltányolva, hogy a biogázüzemek veszélyes hulladékokat is ártalmatlanítanak. Nincsenek jobb helyzetben azok az üzemek sem, amelyeknek később jár le a KÁT-jogosultságuk, csak felettük később kezdenek gyülekezni a sötét felhők. Leginkább az a 40-45 vállalkozás sérülékeny (az összesnek körülbelül a kétharmada), amely mezőgazdasági hulladékból dolgozik.
Pedig elvben két módon is segíthetnének magukon. Egyrészt hasznosíthatnák az áramtermelésükkor keletkező hőt, amely felerészben most elvész. Csakhogy többségüknek nincs pénze arra, hogy drága, szigetelt hővezetékpárokat vezessen a tőlük jellemzően távol lévő felhasználókhoz. A Világgazdaság tud olyan társaságról, amely belevágott a beruházásba, de a hőértékesítése veszteséges lett, és olyanról is, amely már akkor visszalépett, amikor megtudta, mennyibe kerülne számára a hőprojekt.
A másik út, hogy a biogázt nem áramtermelésre, hanem a mintegy 98 százalékos tisztaságú metán előállításra használják. A biometán bejuttatható az országos földgázhálózatba, azon át pedig olyan vevőkhöz, amelyek hajlandók megfizetni érte a „zöld” felárat, vagy pedig az üzemanyagtöltő állomásokig, hiszen közvetlenül is használható járműüzemanyagnak és sűrített földgázhoz keverve is. Ám sok biogázüzemet áramtermelésre kötelez a beruházási támogatási szerződése, a biometán előállításához szükséges gáztisztító ára pedig elérheti egy biogázüzem teljes költségének a 40 százalékát is. Sokba kerül és műszakilag sem egyszerű a hálózatba való betáplálás. „A Magyar Biogáz Egyesület szerint uniós forrást kellene szerezni a gáztisztítókhoz. Javaslatunkat tavaly már ismertettük az energiahivatallal (MEKH), majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is, amikor a Metár koncepcióját véleményeztük” – mondta a Világgazdaságnak az egyesület elnöke, Kovács Kornél, aki szerint a biogáztermelés piaci körülmények között meghal.
Dolgozik a megoldáson a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) is. Az uniós Pan LNG projekt keretében készíti el partnereivel a hazai útitervet. „Magyarországon akár annyi biogázhoz is van alapanyag, és létesíthető hozzá kapacitás, amennyivel 2030-ra a teljes hazai közlekedésben felhasznált energia fele biometán lehetne. Ha ilyen növekedés nem is reális, a fele vagy a harmada igen” – mutatott rá a Világgazdaságnak Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke.
Már vannak eredmények is. Zalaegerszegen 2012-ben helyeztek üzembe tíz, biometán-üzemű buszt, most hasonlóról tárgyalnak Kaposvárott, és Miskolcon is van ilyen terv, bár ott a 75 új busz márciusban még sűrített gázzal indul. A kaposvári járműveket a Magyar Cukor látná el, amely áramot egyáltalán nem termel, biometánját pedig – az országban elsőként – január óta a gázhálózatba tölti.
